Az antropológusok összesen 348 gyermek csontmaradványait vizsgálták meg, hogy megállapítsák milyen idõsek lehettek a halál pillanatában. A kutatók megvizsgálták a koponyákat, a csípõcsontot, a csöves csontokat - ezek a mérések azt igazolták, hogy a kicsik többsége életük elsõ évében hunyt el. Közülük sokan 2-5 hónapos korban távoztak az élõk sorából, s legkevesebb ötödük még a méhen belül halt el.
Ötven gyermek fogait elküldték elemzésre, azt a sötétebb sávot vizsgálva a metszeteken, amely a születés elõtti és a születés utáni két hétben képzõdött fogzománc határát jelzi. Ezt a vonalat, amely az elhalálozott csecsemõk korának megállapítására szolgál, 24 gyermeknél találták meg, ami azt jelzi, hogy 26 magzat még a méhen belül elhalt.
A vizsgálat megkérdõjelezi azt feltételezést is, hogy a karthágóiak elõszeretettel áldozták fel az elsõszülött fiúgyermekeket. Az antropológusok 70 gyermek nemét állapították meg: közülük 38 volt a lány, 26 a fiú, Két további esetben lányt, egy esetben fiút valószínûsítettek a vizsgálatok. Három gyermek nemét nem tudták megállapítani.
"Kutatásaink arra hívják fel a figyelmet, hogy a történészeknek minden fellelhetõ bizonyítékot figyelembe kell venniük, amikor ókori társadalmi szokásokat próbálnak megfejteni. A karthágói gyermekáldozatokról szóló állításokat nem támasztotta alá a maradványok vizsgálata, a kutatók csupán néhány ókori szerzõ beszámolójára és karthágói feliratra hagyatkoztak.
Eredményeink azt tanúsítják, hogy valóban feláldoztak néhány gyermeket, ám ellentmondanak azoknak az elméleteknek, amelyek a saját gyermekeiket feláldozó karthágóiak brutalitásáról szólnak" - hangsúlyozta Jeffrey H. Schwartz professzor.
A kutatások eredményeirõl a PLoS ONE nemzetközi tudományos portálon számoltak be a tudósok.