Az Észak-Karolinai Egyetem munkatársai Kiyah Duffey vezetésével 5115 fiatal (18-30 éves) felnõtt étrendjére és egészségére vonatkozó adatokat elemeztek. A követéses vizsgálat 1985 és 2006 között tartott.
Az adatokat az élelmiszerárakkal összevetve a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy húsz év alatt az árak 10 százalékos emelkedésével együtt járt az üdítõkkel bevitt kalória 10 százalékos, valamint a pizzával bevitt kalória 12 százalékos csökkenése. A kutatók úgy vélik, hogy egy 18 százalékos adó következményeként naponta 56 kalóriával kevesebbet fogyasztanának az amerikaiak üdítõbõl és pizzából.
Ettõl eltérõ eredményre jutott egy másik kutatócsoport a szintén egészségtelen, sós termékek megadóztatásával kapcsolatban. Crystal Smith-Spangler és munkacsoportja számítógépes modellkísérletérõl az Annals of Internal Medicine címû szaklapban számolt be.
Azt nézték meg, hogy miként alakulna a sócsökkentés az élelmiszeripar közremûködésével, megegyezés alapján, illetve akkor, ha ezt sóadó bevezetésével igyekeznének kikényszeríteni. Eredményeik szerint az élelmiszeripar együttmûködésével az egészségügyi vezetés az amerikaiak sófogyasztását 9,5 százalékkal csökkenthetné, ami a 40-85 éves emberek körében 513.885 szélütést és 480.385 szívinfarktust elõzne meg. Modellszámításaik szerint a sóadó bevezetése az ország területén élõk sófogyasztását csak hat százalékkal mérsékelné.