A diákok önhajtásos repülõjének neve: Snowbird (Fenyõpinty). Tömege mindössze 40 kiló, szárnyainak szélessége viszont 32 méter - akár egy utasszállító nagygépnek. Pilótája lábbal hajtja a szárnyakat verdesésre bíró mechanikát. Hogy a Fenyõpinty felemelkedhessen a földrõl, vontatóautóra van szükség, ám utána megy "magától", pontosabban pilótájától.
Mozgása kissé részeg madáréra hasonlít. A bemutatórepülésen 145 métert szállt a madárember, átlagsebessége 25,6 kilométer volt óránként. (Összehasonlításul: a repülés úttörõi, a Wright fivérek 12 másodpercet repültek és 37 métert tettek meg elsõ légi bemutatójukon, 1903-ban.) A landolást ugyanakkor megsínylette a Pinty: megsérült, annyira, hogy azóta is a földre kényszerül, ami másfél hónapot jelent, mivel a bemutató még augusztus elején volt, ám csak most szerepelt a repülés filmfelvétele híradókban.
A kanadai diákok nagykapacitású számítógépet is használtak Pintyük megtervezéséhez.
Pusztán emberi erõvel hajtott repülõk már 1977 óta vannak, de azok légcsavarosak és pedállal kell tekerni, azaz egyfajta légbiciklik.