Míg egy kilogramm hering száz kilogramm algának felel meg, addig ugyanannyi tonhal "elõállítása" már ezer kilogramm algába kerül. Bár a kínai átlagfogyasztó általában véve kevesebb halat eszik, mint japán társa, az óriási népesség következtében Kínának van a legnagyobb tengeri gyümölcs lábnyoma - szemléltette Wilf Swartz, a tanulmány társszerzõje.
Daniel Pauly, a kutatás vezetõje, a Brit Columbia-i Egyetem halászati központjának igazgatója figyelmeztetett arra, hogy a globális halipar fenntarthatósági okokból tovább így nem folytatható, és túl egyenlõtlenül oszlik meg a gazdag és a szegény országok halfogyasztása. Azt reméli, hogy a kutatás eredményei révén csökken a túlhalászott fajok, például a lazac iránti kereslet, és megnõ a tömegfajok, például a makréla népszerûsége.