Bulvárlapok címoldalára kerül, ha valahol fölfedezik a közönségesen csak húsevõnek titulált baktérium, valójában egy streptococcus fajta újabb áldozatát.
A harsány közlés azt sejteti: mindannyiunknak rettegnünk kell a kórokozótól, holott valójában kevés esetben okoz súlyos, még ritkábban halálos végû fertõzést. A késõn fölismert kórral szemben azonban csekély a beteg esélye, ezért a szakorvos szerint a higiéniai szabályok betartása, vagyis a megelõzés a védekezés legfontosabb eszköze.
- Nem annyira új, és nem is annyira ismeretlen a baktérium, ami ezt a kórt okozza - állítja dr. Szalka András infektológus fõorvos. - A húsevõ baktérium veszedelmes megjelenésérõl régóta tud az orvostudomány. Már Semmelweis Ignác is foglalkozott vele. Valójában egy streptococcus-fajta, alapjában ugyanaz, mint amely a skarlátot is okozza, csak ma egy rendkívül durva, agresszív formája, a streptococcus dyogenes garázdálkodik, és azért veszélyes, mert ez a kórokozó a penicillinnek ellenáll. Fõként az utóbbi két évtizedben támad, egyre intenzívebben. Általában mûtétek alkalmával jelentkezik, amikor a szervezet, az immunrendszer legyengült, de valójában nem feltétele kialakulásának a mûtét utáni állapot. Igaz, az utóbbi idõben plasztikai beavatkozásoknál fordult elõ, fõként zsírleszívásnál. Egyébként cukorbetegek is hajlamosak rá, mert a bõrük rendkívül száraz, és az ilyen bõr könnyen berepedezik, utat engedve a kórokozóknak a mikrosérüléseken keresztül.
- Hogyan ismerhetõ fel a fertõzés?
- Bõrpír, láz, izomfájdalom jelzi, súlyos esetben pedig el is halhatnak a végtagok. Az ilyen izomelhalásos eset valóban drámai képet mutat. De megtámadhatja a belsõ szerveket is, a vesét, szívet, májat, tüdõt.
Bár kórházi körülmények között fordul elõ leginkább, arra nincs elégséges magyarázat, hogy ki miért fertõzõdik meg, hiszen ez a baktérium minden második ember vérében jelen van.
Szerencsére komoly bajt csak nagyon ritkán okoz az elmúlt 15 évben 6 esetet jegyeztek fel e 30-50 százalékban halálos kimenetelû fertõzésrõl. tehát nagyon veszélyes, annak ellenére, hogy idõben felismerve gyógyítható lenne, csakhogy az orvosok többsége késõn diagnosztizálja. Antibiotikum és egy speciális toxin kombinációjával kezelik - a hírek szerint ilyen módon gyógyítják Michael Jacksont is - ezen túl (ha szükséges) sebészi beavatkozással távolítják el a bõr, a szövetek elhalt részeit.
Végül az infektológus fõorvos hangsúlyozza: mivel nem általánosan ismert a betegség kialakulásának feltétele, mechanizmusa, az egyéni hajlamosító tényezõk és a kórházi körülmények befolyásoló hatása, ajánlatos inkább gyanakodni, ha az említett tünetek megjelennek, hogy a terápia idõben elkezdõdhessen.