Robin Hood uzsorás volt és nem olyan önzetlen, mint a róla élõ legendákban - ezt állítja egy új könyv a XII. századi angol útonállóról. Szerzõje a brit John Paul Davis, aki szerint Robin Hood ugyan rabolt a gazdagoktól, de afféle hitelcápaként is ténykedett: a megszorultaknak kamatra kölcsönzött. Robin Hood: az ismeretlen templomos - ez Davis könyvének címe.
Davis feltételezését a legrégebben megjelent Robin Hoodot említõ írásos mûre, egy balladára alapozza. Abban Hoodtól kölcsönt kér egy lovag, aki eladósodott egy apátnál. Kap kölcsönt, miután Hood megkérdezi tõle, van-e kezese. A 400 font hitelt Little Johnnal utaltatja ki Robin Hood egy év "futamidõvel". Ez hatalmas összeg volt, akkora, hogy - Davis szerint - nem lehetett egy útonálló saját kincstárában, szervezetnek kellett állni mögötte.
A balladában egyébként Robin Hood ellopja - méghozzá személyesen - az apát pénzét, hogy ezzel büntesse kapzsiságáért, amikor pedig a lovag visszatér, hogy rendezze adósságát, nem fogadja el a pénzt, mondván, már megkapta, kétszeresen helytelen lenne "bevételeznie".
Helen Phillips, a Cardiffi Egyetem angol irodalom professzora szerint a balladában a hangsúly Robin Hood nagylelkûségén van, nem pedig a hitelezés aktusán.