Tavasszal az embernek jobb a kedve, többet nevet, flörtöl és jobban érzi magát. Ez elsõsorban a kikelettel járó fokozódó napfény jótékony hatásának köszönhetõ.
Alexander Lerchl, a brémai Jacobs Egyetem hormonbiológusa elmondta: pszichológiai kutatások bebizonyították, hogy a fény hatására kezdünk kilábalni a télbõl. Az emberi szervezetben a sötétben, éjszaka termelõdõ melatonin nevû hormon irányítja az alvást. Mivel télen hosszabb ideig tart a sötétség, így napközben is magas a melatoninszint, ezért vagyunk álmosak.
A napfény serkenti a melatonin "ellenfelének", a boldogsághormonként is ismert szerotininnak a termelõdését. A tavaszi feldobottság érzése emellett növelhetõ sportolással is.
A férfiak szervezetében a tesztoszteron nevû nemi hormonnak éves ritmusa van: tavasszal és nyáron több tesztoszteron termelõdik, mint a fennmaradó idõszakban. Ilyenkor a férfiak a hormonszint hatására sokkal jobban érzik magukat.
Az állatok esetében az évszakok befolyásolják az utódok világra hozatalát is. A születéseket elsõsorban az év azon idõszakára "idõzítik", amikor a legjobbak a túlélési esélyek - ez az idõszak pedig többnyire a tavasz.
Az emberek esetében a hatvanas évek óta nem létezik ilyen ritmus - fejtette ki Lerchl. Manapság a legtöbb gyermek decemberben fogan, a tudós véleménye szerint pedig ennek az az oka, hogy a biológiai ritmust felváltotta egy szociológiai ritmus. Korábban ugyanis sokkal nagyobb jelentõsége volt az idõjárásnak, mint ma, amikor a központi fûtés idejében a külsõ tényezõk már nem sokat nyomnak a latba.
Decemberben gyakrabban bújnak össze a párok, emellett pedig ebben a hónapban az ünnepeknek köszönhetõen több idõ jut a gyermeknemzésre is.