2024.04.23. - Béla

Õsi szokást tiltanak a dohányzásellenes törvények a Közel-Keleten

Õsi szokást tiltanak a dohányzásellenes törvények a Közel-Keleten
Fokozódik a dohányzás elleni kampány a Közel-Keleten, amellyel régóta összeforrt a mindenütt jelenlevõ vízipipák képe. Több arab ország is betiltotta a füstölést a nyilvános helyeken, de könnyû sikerre nem lehet számítani. Bejrúttól Kairóig mindenhol cigarettáznak, nemcsak a kávéházakban és az éttermekben, hanem a bankokban, a minisztériumokban, sõt még a kórházakban is. Egyiptomban, az arab világ legnépesebb és legerõsebb dohányos országában bejelentették, hogy az "elsõ dohányfüstmentes várossá" akarják varázsolni a Földközi-tenger partján fekvõ Alexandriát (el-Iszkanderíját).
Az egészségügyi minisztérium azonban arra nem tért ki, hogyan szándékozik elérni a nemes célt. A hatályban lévõ törvényre, amely tiltja a dohányzást a nyilvános helyeken, gyakran fittyet hánynak, elsõsorban éppen a köztisztviselõk és a rendõrök.

Az egyiptomi férfiak csaknem 40 százaléka dohányzik, óriási többségük egész nap - állapította meg az Egészségügyi Világszervezet (WHO) januárban közzétett egyik jelentése. Ráadásul a felmérésben megkérdezettek legalább 70 százaléka úgy nyilatkozott, hogy ki van téve passzív dohányzásnak otthonában vagy a munkahelyén.

Jordánia, Szíria és az Egyesült Arab Emírségek szintén igyekszik visszaszorítani a régi hagyományt: az utóbbi néhány hónapban mind a három országban elfogadtak dohányzásellenes jogszabályt.

Kalifa ben Szaid al-Nahajah sejk, az emírségek elnöke elrendelte a dohányzás betiltását "a tömegközlekedési eszközökön és a zárt nyilvános helyeken". Az emírségekben Dubaj mutatott példát, ott már 2007-ben bevezettek dohányzáskorlátozó intézkedéseket. A hivatalos WAM hírügynökség szerint az új törvényt nem alkalmazzák mindenhol, de hangsúlyozta, hogy "az állam tulajdonában lévõ épületekben, úgy mint az iskolákban, egyetemekben, kórházakban, színházakban és sportcsarnokokban a nagyon közeli jövõben érvényt kell szerezni a teljes dohányzási tilalomnak".

Szíriában, ahol a férfiaknak közel 60 százaléka és a nõk 23 százaléka dohányzik, áprilisban lép hatályba a dohányzási tilalom nyilvános helyeken. A szabályszegõkre 45-870 dollár (mintegy 10 000-198 000 forint) pénzbírságot és akár két év börtönt is kiszabhatnak. A lakosság egészségi állapotán kívül a szíriai hatóságoknak jó okot ad a dohányzás visszaszorítására az a tény is, hogy egy átlagos dohányos éves fizetésének 8 százalékát költi dohánytermékekre az állami dohánygyártó cég adatai szerint.

Egyiptomban a sisa, vagyis a vízipipa hazájában a dohányosok körülbelül jövedelmük 6 százalékát fordítják dohányárura - derült ki a WHO felmérésébõl.

Jordánia a múlt hónapban csatlakozott a dohányzás elleni kampányhoz: május 25-én jelentette be, hogy dohányzási tilalmat vezet be a nyilvános helyeken és a minisztériumokban. Az egészségügyi tárca közölte, hogy meglepetésszerû ellenõrzésekkel, szigorúan be fogja tartatni a rendelkezést.

Néhány arab országban azonban láthatóan kevéssé hajlanak arra, hogy megszabaduljanak az egészségre káros szokástól.

Libanonban, ahol a cigaretta olcsó - egy doboz alig 1 dollár (körülbelül 229 forint) - még mindig csak tanulmányozzák a dohányzásellenes törvényt, és bár Bejrút aláírta a dohányzás elleni küzdelemrõl szóló WHO keretegyezményt, a dokumentumot eddig nem ratifikálták. Az ENSZ egészségügyi szervezetének 2005-ös felmérése szerint a 13 és 15 év közötti libanoniak ijesztõ arányban dohányoztak: 60 százalékuk szívott vízipipát vagy cigarettát. Az egész térségben ez volt a legmagasabb arány ebben a korosztályban. Néhány bárban azóta "dohányfüstmentes estéket" vezettek be, de mostanáig kevés lelkesedéssel vagy sikerrel.

Irakban egyáltalán nincs dohányzásellenes törvény, és nagyon kevés nyilvános helyen hoztak erre vonatkozó korlátozó intézkedést. Egy fontos kivétel azért akad: a bagdadi Ibn Bittar szívkórházban érkezéskor elkobozzák a cigarettát az egészségügyi tárca utasítása alapján.