A diákoknak csak alig 1,7 százaléka állította azt, hogy általában a mellette ülõrõl szokott másolni. A csalási technikák persze némileg változnak a korral: az általános iskolások többet másolnak a szomszédjukról, mint a középiskolások, s kétszer olyan gyakran használják a mellettük ülõt segédeszköznek, mint az egyetemisták.
Ritka az olyan diák, aki az egyetemen kezdi a puskázást: az, aki a vizsgákon csal, már gimnáziumban és az általános iskolában is használt segédeszközt, és aki sokat puskázott a középiskolában, az még többet fog az egyetemen.
Meglepõ viszont, hogy a kiválóra érettségizettek sokkal gyakrabban csalnak az egyetemi tanulmányaik során, mint azok, akik épphogy nem buktak meg a középiskolában. Az elõbbiek számára ugyanis nem a vizsga letétele, hanem a jó jegy megszerzése a cél. A gyengébb tanulók viszont azért puskáznak kevesebbet, mert nem remélnek a módszertõl kielégítõ eredményt, és csalással is megmaradnak a nehézségeik, míg a jó tanulók a kockáztatással sokat nyerhetnek.
A jelenség minden társadalmi osztályt érinti, de a lányok becsületesebbek, mint a fiúk: a gyengébbik nem 35 százaléka állítja magáról, hogy soha nem csalt az iskolában, míg a fiúknak csak 25 százaléka nem puskázott soha. Legtöbbet a természettudományi és mûszaki szakokon tanulók puskáznak, a jog- és a közgazdaságtudományi hallgatók a legbecsületesebbek.
Azzal viszont, hogy puskázás miatt végleg kizárhatják egy iskolából vagy akár öt évre eltilthatják az érettségi megismétlésétõl, a francia diákoknak csak alig 16 százaléka van tisztában.