"A fejcsonton talált vágások arra utalnak, hogy a koponya tartalmához is szerettek volna hozzájutni, így valószínûsíthetõ, hogy az áldozatok agyát is elfogyasztották" - állítják kutatók. A tanulmány írásában részt vevõ író, José Maria Bermudez de Castro úgy véli: a gyermekeket - agyuk elfogyasztása elõtt - lefejezték. Ugyancsak bizonyossá vált, hogy a gyerekek más csontjait is összetörték, minden valószínûség szerint azért, hogy a velõhöz hozzájussanak.
A szakértõk szerint az emberi hús pusztán kiegészítõ táplálékként szolgált a Homo Antecessornak. "A barlang lakói a természeti adottságoknak köszönhetõen dúskáltak az élelmiszerekben, nem szorultak rá a kannibalizmusra" - mondta de Castro, hozzátéve, hogy az agyvelõ úgy általában igen energiadús táplálék, így ezt bizonyára az akkori emberõsök is felismerték. Az "élelmiszerforrást" pedig valószínûleg a rivális törzsek meggyilkolt tagjai jelentették.
A kutató szerint ugyanakkor - mivel egy helyre dobálták az õsemberek az emberi és az állati maradványokat - semmiféle vallási rituálé nem áll az ellenséges törzsek apróságainak elfogyasztása mögött.
Az eddig elõkerült maradványokból az is kiderült, hogy legalább ezer éven keresztül folyt a koponyák lékelése, így nyilván nem csak akkor folyamodtak ehhez, amikor esetleg táplálékszûkében voltak, hanem a táplálkozás bevett része volt a kannibalizmus.