2024.04.25. - Márk

A szerencse tízezer formája

A szerencse tízezer formája
Peking - A kínai kultúra egyik leggyakrabban és legszélesebb körben használt írásjegyérõl külön szótárat adtak ki Kínában. A Van Sou Ta Tien (Wan Shou Da Dian) azaz a szerencse tízezer formáját bemutató szótár októberben került a boltokba. Az új kötetben az idõszámítás elõtti 17. századtól követhetõ nyomon a többek között szerencsét, jólétet és a hosszú életet is jelentõ karakter átalakulása.

A csupa kedvezõ jelentéssel bíró sou (shou) õsi bronztárgyakon, császári pecséteken, festményekben, könyvekben, pénzérméken, porcelánokon és még sírfeliratokon is megtalálható.
Az írásjegy elsõként a Sang-dinasztia korában (Kr. e. 17-11. század) bukkant fel, azóta az élet szinte minden területén felfedezhetõ, kezdve a modern kínai építészettõl, a kalligráfián át a különbözõ díszítésekig, még a miniatûr kerteknél és a papírból kivágott képeknél is a kedvenc motívumok között szerepel.

A kínai kultúrában a sou karakter számtalan alakban különbözõ jelentésekkel fordulhat elõ, például a köralakba írt sou teljes, tökéletes életet és egészséget jelent. A sou egy papíron száz különbözõ módon lerajzolva a hosszú életet fejezi ki. Régi kínai szokás szerint megtisztelõ születésnapi ajándéknak számít, ha valakit "száz hosszú élettel" ajándékoznak meg.

A szótárban az írásjegy formaváltozatainak eredete és a különbözõ alakokat elsõként használó mûvészek is szerepelnek. A kötetben több mint száz, a karakterrõl készült mûalkotás képe is megtalálható, amellyel az olvasók ennek a megkülönböztetett írásjegynek a 3700 év alatt bekövetkezett evolúcióját követhetik nyomon.

A karakterváltozatokkal megfigyelhetõk a kínai társadalomban végbement fordulatok, az emberek ízlésvilágának változásai, és a karakterekhez fûzõdõ másodlagos jelentések és fogalmak.

A kínai karakterek az évezredek alatt a hieroglifákból alakultak ki, a kínai írás legelsõ emlékét a teknõspáncélon és különbözõ csontokon talál úgynevezett jóslócsont-feliratok (csia ku ven) õrzik.