Nincs már köztünk a tenorkirály, egy napon hunyt el a modern film legnagyobb alakjai közül kettõ. 2007 elhunyt hírességeire emlékezünk. Anna Nicole Smith: „Mûvészete” a cikk többi szereplõjével ellentétben nem említésre méltó, mégis a szõke playmate halála okozta talán a legnagyobb felfordulást a sztárvilágban. Az amerikai szexbomba élete folyamán elõbb címlaplányként keltett óriási feltûnést, majd azzal, hogy amikor másodszor férjhez ment, a nála 63 évvel idõsebb milliárdos, J. Howard Marshall lett a férje. Az idõs férj elhunyta után sikertelenül próbált részesedést szerezni a vagyonból. Kurt Vonnegut
Április 11-én távozott a kortárs amerikai irodalom nagy öregje. Az ellenkultúra egyik ikonikus figurája újságíróként kezdte karrierjét, majd szatirikus elbeszéléseit jelentette meg magazinokban. Az áttörést és a világsikert 1969-es Ötös számú vágóhíd hozta meg számára. Amerika egyik legünnepeltebb írója lett, óriási sikereket aratott egyéni stílusú rajzaival is, melyekkel könyveit illusztrálta. Március végén elesett otthonában, végzetes agysérülést szenvedett, és pár héttel késõbb, 85 éves korában elhunyt.
Ingmar Bergman
Egy napon, július 30-án hunyt el a modern európai filmmûvészet két nagy rendezõje is. Mi kezdjük a visszaemlékezést Ingmar Bergmannal. A svéd mûvész már gyerekkorában tudta, hogy csakis direktor lehet belõle: tízévesen már bábjátékokat rendezett, érettségije után pedig hivatásos rendezõnek állt. Színdarabokat írt, maga alkotta meg filmjeinek forgatókönyvét is. Az 1950-es években szinte berobbant a világ filmelitjébe, legsikeresebb munkái – A hetedik pecsét, A nap vége, Tükör által homályosan – óriási elismerést hoztak neki. Érdekes módon az Oscar-díjat sosem kapta meg rendezéseiért. 1970-ben visszavonult a filmezéstõl, és színházi munkájára koncentrált. Utoljára Ibsen Vadkacsáját vitte színre. Kilencven éves korában halt meg.
Michelangelo Antonioni
Július 30-a a nemzetközi filmmûvészet 2007-es gyásznapja lett: Bergmannal szinte egy idõben halt meg egy másik legendás rendezõ, az olasz Antonioni is. Pályafutását forgatókönyvíróként kezdte, majd az ötvenes évek elején kezdett rendezõként is dolgozni. Kevésbé sikeres filmjei után A barátnõk és A kaland címû rendezéseivel tört be a nemzetközi elitbe. Utóbbi filmtõl kezdõdött hosszú együttmûködése Monica Vittivel, aki alakjainak legjobb megformálója lett. Legnagyobb sikerét a Nagyítás bûnügyi drámája hozta meg, mely elnyerte az Arany Pálmát. 1985-ben szélütés érte, elvesztette beszédképességét, de felesége segítségével tovább alkotott, fõleg dokumentumfilmeken dolgozva. 1995-ben életmûvéért Oscar-díjat kapott. 95 évesen hunyt el.
Luciano Pavarotti
Modena lakosai városuk tán legismertebb mûvészét gyászolták szeptember 6-án: ekkor hunyt el a világhírû tenor. Pavarotti egy helyi pék fia volt, és eredetileg híres focista szeretett volna lenni, de végül az operaszínpadon találta meg számítását. Kezdõ énekesként többek között Budapesten is vendégszerepelt, még jóval azelõtt, hogy a világhír szárnyaira kapta volna. A hetvenes években már a világ legjobb tenorjai között tartották számon, a Scalától a Metropolitanig mindenhol ünnepelték. A szélesebb közönség a másik két sztártenorral, Carrerasszal és Placidóval közös fellépései után figyelt fel rá. Gyakran lépett fel a könnyûzene neves képviselõivel is. Utoljára a torinói téli olimpia megnyitóján lépett közönség elé. 72 évesen távozott.