A Magas-Tátra déli lejtõin 2004. november 19-én végigsöprõ orkánszerû szélben a TANAP kezelésében lévõ 50 ezer hektár egynegyede pusztult el. Azóta szárazság és többször rekordmeleg tizedelte tovább a fenyveseket, átalakult a talaj összetétele és vészesen elszaporodtak a szúrajok.
"A szúinvázót lehetetlen feltartóztatni. A kártevõk a legvédettebb területekre is behatoltak, ahová a munkatársaink nem tudnak eljutni" - tette hozzá Peter Liska, a TANAP igazgatója.
A megközelíthetetlen területeken valószínûleg teljesen tönkremegy az erdõ. Tavaly kétezer hektárról tüntette el a fenyõket a szú - mondta Liska.
Civil környezetvédõk úgy vélik, hogy a nemzeti park vezetõi felelõsek a kialakult helyzetért. Álláspontjuk szerint a 2004-es természeti csapás után érintetlenül kellett volna hagyni az erdõt, hogy a maga erejébõl újuljon meg, a park menedzsmentje viszont a kidõlt fák kitermelése mellett döntött. "Ha nem húztak volna ki minden csonkot, akkor nem lettek volna katasztrofális következményei a viharnak" - mondta Erik Balaz, a VLK környezetvédelmi mozgalom vezetõje.
A szlovák kormány 2013-ig összesen 1,5 milliárd koronát (12 milliárd forint) fordít a szúinvázió elleni küzdelemre. A Magas-Tátra megmentésére kidolgozott terv szerint lombos fákat fognak telepíteni, amelyek jobban ellenállnak a kártevõknek és a talajban végbemenõ változásoknak - mondta Peter Fleischer.