A Dél-kínai-tenger, a Sárga-tenger és a Kelet-kínai-tenger közül évi 2,9 milliméterrel ez utóbbi szintje emelkedett a leggyorsabban.
Li Hsziao-ming (Li Xiaoming), a hatóság tengervédelmi osztályának vezetõje elmondta, hogy a gyors tengerszint-emelkedés a globális felmelegedésnek, a talajsüllyedésnek és a szokatlan éghajlati jelenségeknek köszönhetõ.
A hivatal statisztikai adatokból kiderül, hogy az elmúlt 30 évben Kína partjainál a levegõ hõmérséklete 1,1 Celsius fokot, a tenger hõmérséklete pedig 0,9 Celsius fokot emelkedett.
A tengerszint-emelkedés tovább növelheti az egyre hevesebb tengeri viharok okozta károkat, beleértve a partok erózióját, a tengervíz behatolását a szárazföldekre és az szikesedést.
A Jangce, a Sárga-folyó és a Gyöngy-folyó deltája, valamint Tiencsin (Tianjin) partközeli részei, azaz gazdasági szempontból Kína legfejlettebb területei vannak kitéve leginkább a vízszint emelkedésének.
A tengerészeti hivatal a katasztrófák megelõzése érdekében felvetette, hogy a part menti városokban a gazdasági fejlesztési tervek kidolgozásánál vegyék figyelembe a tengerek változásával kapcsolatos méréseket. A kormányzatokat továbbá arra kérte, hogy a túlzott talajvíz-kiemelés kordában tartása mellett erõsítsék meg a gátakat, és fokozottabban védjék a part menti mocsarakat.