A ’80-as évek rémisztõ adatai szerint a thaiföldi kalózkodás mellett szinte eltörpül a lassan elharapódzó szomáliai helyzet súlyossága. Azok a thaiföldi halászok, akik a megélhetési gondoktól hajszolva, végül is a fekete zászló mellett tettek esküt, pár év leforgása alatt vérbe borították a déltengereket.
A barbarizmus és kegyetlenség egészen rendkívüli formáit megtestesítve, gyakorta használtak kalapácsot, maccsétát, vagy ölös cölöpöket, hogy a hajók teljes legénységét lemészárolják nõkkel és gyerekekkel együtt.
Malcolm Robertson-t hétfõn támadták meg, mialatt feleségével, Lindával a Thaiföldtõl délre fekvõ szigetcsoportok körül hajózott. Suparak Pongkarnjana, thaiföldi rendõrtiszt nyilatkozata szerint: az áldozat segítségért kiáltott, majd megütötték és elvágták a torkát, mielõtt a tengerbe hajították volna”. A rendõrség két nap óta nagy erõkkel keresi a holtestet.
A kalózok Lindát a part felé kényszerítették a jachttal, majd csaknem 10 órán át tartották túszul a kabinjában. Amikor a támadóknak gondjuk támadt a 13 méter hosszú vitorlás irányításával, a nõt eloldozták, majd dolga végeztével ismét megkötözték. A parthoz közeledve hirtelen egy másik hajó tûnt fel, fedélzetén a thaiföldi nemzeti park alkalmazottaival. A kalózok észvesztõ sebességgel oldottak kereket, maguk mögött hagyva az angol hajót és sokat szenvedett kormányosát.
A rendõrségnek viszonylag gyorsan sikerült kézre kerítenie a gyilkosokat lévén, hogy úszva nem tudtak túlságosan messzire jutni. A nõt épségbe helyezték, majd a három gyanúsítottal, és a rendõrséggel a fedélzeten kötöttek ki thaiföldi partokon. Mindhárom támadó a szomszédos Burmából származik, egyikük szinte nyomban beismerte Robertson meggyilkolását, és elmondta, hogy elkeseredésében próbálta elkötni a teknõt, mivel arra kényszerítették, hogy hónapokig a tengeren dolgozzon éhbérért.
Robertson-nak egy keményen végig dolgozott élet gyümölcse volt a jacht és az, hogy telenként a melegebb ékhajlatokon hajózhatott hitvesével.