Motil 1969-ben a Hárem a sivatagban (Bjeloje szolnce pusztinyi) címû kalandfilmmel írta be nevét hazája filmtörténetébe, a kultfilmmé vált alkotást az orosz ûrhajósok ma is minden alkalommal megnézik, mielõtt a világûrbe indulnak.
A film a Kaszpi-tenger mellett játszódik az 1917-es forradalom és a polgárháború után: egy a Vörös Hadseregtõl leszerelt katona a húszas évek elején hazatérve kénytelen egy kommunistaellenes muzulmán vezér háremét õrizni, miközben a bej nem nyugszik bele, hogy feleségei a vörösök fogságában maradjanak. A kulturális sokkot bemutató történet mind a mai napig töretlen népszerûségnek örvend.
Motil lengyel bevándorló család sarja. Családját már a legelsõ sztálini tisztogatásokkor bezárták, apja meghalt a fogságban. Anyjával az Ural északi részére számûzték, s csak 1960-ban forgathatta elsõ filmjét, amelyet még számos követett. A hatóságokkal soha nem békült ki: hosszú éveken keresztül nem utazhatott külföldre, mert nem kívánt egyik állami stúdióhoz sem csatlakozni.
Utolsó filmje 1987-ben a televízió számára készült A nagy Ványa (Velikij Vanya) címmel.