Washington - Aki odavan az erõs paprikáért, valójában a világ elsõ vegyi fegyverét ízleli - számoltak be kutatók vizsgálataikról az amerikai tudományos akadémia folyóiratában.
A paprika erejét a gombák elleni küzdelem alakította ki. Az ízes növény magvait természetes környezetben a madarakra bízza, amelyek megeszik a termést, majd az emésztetlen magvakkal új élõhelyeket "trágyáznak".
"A vad csili magvai még a földbe kerülés elõtt vannak veszélyben. Nagy részüket elpusztítja a gomba" - mondta a kutatás egyik résztvevõje, Joshua Tewksbury, a Washingtoni Egyetem biológusa.
Az egysejtû gombákat a levéltetûfélék terjesztik, így azokon a vidékeken, ahol a rovarok sûrûbben élnek, a paprika is több csípõs alkaloidát, kapszaicint termel. Ez a vegyület ugyanis drámaian lassítja a gomba terjedését - állapították meg a kutatók.
"A kapszaicin ugyanakkor nem akadályozza a magvak terjesztését, mivel a madarak nem érzik az erõs ízt" - tette hozzá Tewksbury.
Más vidékeken, ahol kevés rovar él, ezért a gombaveszély is elenyészõ, olyan csili terem, amely egyáltalán nem erõs.
A kutatók szerint a paprika - amely az egyik legrégebben háziasított növény Dél-Amerikában - az emberi táplálkozásban is jótékony hatású volt.
"Amíg nem létezett hûtés, addig a trópusokon élõ ember tulajdonképpen minden élelmiszer elfogyasztásával a fertõzés veszélyét kockáztatta, hiszen a meleg és nedves klimatikus körülmények között bármiben elszaporodhatnak a mikrobák. Ha azonban az elkészített ételhez erõs paprikát adagoltak, a fertõtlenítõ hatású kapszaicin csökkentette a kockázatot".