"A húst a nõstényekkel megosztó hímek megkétszerezték párosodási sikerüket, míg a nõstények, amelyeknek nehézséget jelentett húst szerezni, növelték a kalóriabevitelüket anélkül, hogy a vadászattal járó sérülésveszélyt kockáztatták volna, vagy nagyobb energiaveszteséget kellett volna elszenvedniük" - fogalmaznak a kutatók a PLoS ONE (Public Library of Science) elnevezésû internetes tudományos folyóiratban.
A kutatók Elefántcsontparton, a Tai Nemzeti Parkban figyelték meg a nagyrészt promiszkuitásban élõ csimpánzokat. Úgy vélik, a húsért-szex hipotézis megmagyarázza, miért osztják meg ezek a fõemlõsök a szerzett húst egymással, hiszen a nõstényeknek van bizonyos választási lehetõsége abban, melyik hímmel párosodnak, a vadászok viszont dönthetnek a zsákmány szétosztásáról.
A hímek nagyobb eséllyel adtak a húsból azoknak a nõstényeknek, amelyeknek a testén látszott, hogy termékeny periódusukban vannak. Ám ettõl függetlenül is azokkal a nõstényekkel párosodtak gyakrabban, akikkel rendszeresen megosztották a húst. A kutatók szerint utóbbi azt is alátámasztja, hogy a csimpánzok jelenben követett viselkedését a múlt és a jövõ is befolyásolja.