2024.03.28. - Gedeon, Johanna

Sztárportré Szikora Róberttel

Sztárportré Szikora Róberttel
Szikora Róbert: „Elsõsorban keresztény vagyok, utána vagyok csak magyar, és csak utána zenész…”

Elmennék csatába, persze nem ölnék meg senkit…(Szikora Róbert)

„Én meghalnék azért, ha valaki a magyarokat bántja. Ha kell, akkor elmennék csatába. Persze nem ölnék meg senkit, de valahogy ott lennék. Elsõsorban keresztény vagyok, csak utána vagyok magyar, és csak utána zenész és minden.
Nekem az a magyar, aki ezer évig meg tudott maradni, aki mindent ki tud találni, és a megfelelõ pillanatban föl tud kiáltani az égnek. Ezért mindig megmarad, és nincs erõ, ami elpusztítja.

Pio

Nálunk a templomban ki van téve egy szent, Pio atya. Õ egy olasz származású Szent, már életében az volt. A hetvenes években halt meg. A következõt mondta: "Magyarország egy olyan kalitka, amelybõl egyszer még egy gyönyörû madár fog kirepülni. Sok szenvedés vár még rájuk, de egész Európában, páratlan dicsõségben lesz részük. Irigylem a magyarokat, mert általuk nagy boldogság árad majd az emberiségre! Kevés nemzetnek van olyan nagyhatalmú õrangyala, mint a magyaroknak, és bizony helyes lenne, erõsebben kérniük hathatós oltalmát országukra!" Ezt mondta az a Szent Pio atya, akit életében már szentként tiszteltek.

Hivat

Engem 1985-ben fejen kólintott az, hogy voltam Amerikában, sikerünk volt és azt mondták: Maradj itt kint, csinálunk neked munkahelyet, hogy tudj zenét szerezni. Ott munkának nevezik, mi ezt itt hivatásnak nevezzük. - Mennyivel szebb a magyar szó, a hivatás. Isten által el vagy hívva, ez a hivatás. - A feleségemmel jöttünk haza és azt mondtuk, hogy gondoljuk meg. Amikor a repülõtér után megláttam a Dunát, átjöttünk a hídon, akkor azt mondtam: Kicsim, mirõl beszélünk mi? Akkor még poros volt anyukám utcája, oda befordultunk és azt mondtam, hogy hihetetlen... A cseresznye virágzik, itt illat van, ez vagyok én. Aztán a rántott hús... Én a rántott húson szocializálódtam, Azokkal az ételekkel voltam én jó viszonyban, amit a családunkba behozott a tót származású egyik dédnagymamám. A sztrapacska például, a gánica, a krumplis tészta, a káposztás cvekedli… És akkor a töltött káposztáról, a magyar csúcsról még nem is beszéltem. A töltött káposztánál nincs jobb étel a földkerekségen. Hiába megyünk el Ausztráliába egy magyar turnéra, és az ottani magyarok csinálnak, az más. Más a hús, minden más. A magyar földnek valami olyan félelmetes bukéja van, amitõl egyszerûen minden életre kap.

Nem akarok röhögtetni senkit…

A Hungária együttessel felléptünk 95-ben - csak példaként mondom -, egy évben játszottunk a Rolling Stones-al és Michael Jacksonnal. Michael Jacksonon volt negyvenötezer ember, a Rolling Stones-on ötvenezer, a Hungárián kilencvenezer ember. Tehát többen voltak a Hungárián, mint a másik kettõn össze-vissza. Nem azt mondom, hogy jobb zenekar - nyilvánvalóan nem akarok röhögtetni senkit, hogy jobb a Hungária -, de fontosabb.

Elsírod magad…

Volt olyan, hogy kint kellett játszanunk karácsony napján, szilveszterkor külföldön. Mi mindig megkerestük a középhullámon a himnuszt, és akkor mindenki pityergett. Az a magyarság tudat, amikor valahogy nem tudod, hogy miért, de ha csak távolról recsegve hallod a himnuszt, vagy a templomnak a harangszóját, akkor elsírod magad. Azért mert magyar vagy. Szeretek magyar lenni, a jó Istennek ez egy különleges adománya, hogy az ember magyar lehet. Úgyhogy dicsõség Istennek. A régi himnuszunk ez volt: - Boldogasszony, Anyánk, régi nagy Pátronánk, nagy ínségben lévén így szólít meg hazánk: Magyarországról, Édes hazánkról, ne feledkezzél el szegény magyarokról. - Ez gyönyörû. Ezt semmilyen ország nem csinálja meg.”
Szikora Róbert

A portrékat hallgatni a www.sztarportre.hu oldal alapján lehet.