2024.04.19. - Emma

Gondolatainkban is olvasnak a jövõ japán robotjai

Gondolatainkban is olvasnak a jövõ japán robotjai
Tokió - Az ember hétköznapi tevékenységének segítésére tervezett humanoid japán robotok a jövõben nem fogják megvárni, hogy fennhangon utasítsák õket az olyan házi teendõk elvégzésére, mint például az asztal rendbe tétel: elég, ha a gazda csak gondolatban ad rá parancsot és "õk" máris munkához fognak. A Honda japán autógyár robotikai részlegének kutatói, akik korábban már "megteremtették" a két lábon járó, Asimo néven elhíresült humanoid robotot, újabban olyan technológiát fejlesztettek ki, amely lehetõvé teheti az ember számára, hogy puszta gondolataival adjon bizonyos utasításokat az ember formájú, kétlábú gépi segítõnek, késõbb pedig más szerkezeteknek.
A parancsokat továbbító berendezés az agy mûködésének új típusú elemzésére alapozódik, ezt egy nagyteljesítményû számítógép végzi el azoknak az információknak alapján, amelyeket az ember fejére erõsített, számtalan érzékelõvel felszerelt sisak továbbít hozzá.

A sisak viselõjének - ennyiben a módszer a scifire emlékeztet - a kisujját sem kell mozdítania és meg sem kell szólalnia ahhoz, hogy Asimóhoz utasítást továbbítson például kezének vagy lábának felemelésére, és a parancsot a robot abban a pillanatban teljesíteni fogja. Ehhez a sisakos embernek csak el kell képzelnie, gondolnia, hogy egy kéz vagy láb felemelkedik.

"Még csak a kezdet kezdetén tartunk, de azzal a gondolattal játszunk, hogy egy napon ezzel a technológiával különbözõ gépeket szerelünk fel" - ismeri el Arai Jaszuhisza, a Honda kutatóintézetének igazgatója. A cég háztartási gépek, számítógépek, segítõ robotok és gépkocsik jövendõ "gondolatolvasására" gondol.

A Honda módszere eltér a már ismert hasonló technikáktól, mert kétféle agymûködést követ: a sejtek elektromos aktivitását méri elektródákkal, valamint a véráramlást vizsgálja infravörös spektroszkópiával, és a kombinált eredményt elemzi egy új eljárással.

Az újonnan kidolgozott elemzési rendszerrel a gondolatban megadott utasítások felismerésének aránya eléri a 90 százalékot a Honda szerint - ennek az algoritmusnak az alkalmazása nélkül viszont csak 50 százalék.

A fejlesztésben részt vesz az ATR nemzetközi távközlési kutatóintézet és a precíziós mûszereket gyártó Shimadzu cég.