Kiderült, hogy igen rövid idõ, mindössze egy hónap alatt zárták ki ezt a lehetõséget.
Ha bebizonyosodna, hogy a gyilkosságot bûnszövetkezetben követték el, akkor legalább 20 évet kapnának a gyilkosok. Így viszont akár 5 évvel is megúszhatják.
Derzsy Péter, a Veszprém Megyei Rendõr-fõkapitányság bûnügyi igazgatója a Veszprém megyei Naplónak határozottan kijelentette: a rendõrség bizonyítani tudja, hogy az öttagú csoportból ki szúrta meg Marian Cozmát, és ki volt a másik két ember, aki segített neki.
Korábban a rendõrség igen homályosan fogalmazott a kérdéssel kapcsolatban. Váradi Piroska, a Veszprém Megyei Rendõr-fõkapitányság sajtószóvivõje a STOP ezirányú kérdéseire minden esetben kitérõ választ adott, mint mondta: még "keresik a választ arra, hogy ki, milyen tettesi minõségben járt el".
Hogy mitõl változott a helyzet, mi történt az elmúlt egy hónapban, aminek köszönhetõen ennyire biztosak lettek a dolgukban, azt nem árulták el. Váradi Piroska errõl csupán annyit közölt: õk eddig is azt mondták, hogy tudják, ki volt az elkövetõ. A szóvivõ egyébként tagadta, hogy a határozott kijelentéseknek köze lenne az augusztus 5-én elõzetes letartóztatásba helyett férfihez, aki a hírek szerint "igazi nagyhal", egészen konkrétan az enyingi banda vezére. "Nem látok összefüggést" - szögezte le. A vádalku lehetõségét egyébként Derzsy Péter is elvetette, mint mondta, ez nem merült fel egyszer sem a nyomozás során.
Kérdésünkre, hogy ki volt az, aki leszúrta Cozmát, a szóvivõ kitérõ választ adott. "Eddig és ezután sem fogunk neveket mondani" - szögezte le. "Neveket nem mondtunk, nevekhez nem társítottunk bûncselekményt, gyanúsítást, és vallomást sem. A nyomozás érdekeire tekintettel egységesen nyilatkoztunk e tekintetben" - tette hozzá. A korábbi nyilatkozatokat átböngészve kiderül, hogy ez a kijelentés nem fedi a valóságot, Derzsy Péter például a gyilkosság után egy nappal határozottan kijelentette, hogy "R. Sándor volt az elkövetõ, aki maga a szúrást végrehajtja".
Derzsy Péter a veszprémi lapnak adott interjújában közölte azt is: nincs olyan adatuk, ami azt támasztaná alá, hogy a csapat védelmi pénzért ment volna a bárba. Ezt Váradi Piroska is megerõsítette. Mint mondta, a bûncselekménynek nem volt "motivációja", egyfajta sajnálatos verekedésbõl alakult ki.
"Nincsenek arra vonatkozó bizonyítékaink, hogy védelmi pénz miatt jött volna ide a csoport, és hogy ez szerepet játszott volna a verekedés kitörésében. A kollégáim többféle szemszögbõl, többféle csatornán megvizsgáltak minden fajta verziót, és kizárták ezeket a lehetõségeket". Hogy hogyan sikerült a védelmi pénzre vonatkozó részt néhány hét alatt kizárniuk, kiket kerestek meg, milyen nyomozati cselekményeket hajtottak végre, arról úgyszintén nem kaptunk tájékoztatást.
Húsz helyett öt év...
A védelmi pénzrõl szóló verzió kizárása egy dolog miatt igen fontos. Mint Hornyák Szabolcstól, a Pécsi Tudományegyetem Büntetõjogi Tanszékének adjunktusától megtudtuk, szándékos emberölésért 5-15 évig terjedõ szabadságvesztést kaphatnak az illetõk, viszont ha be lehet bizonyítani, hogy a gyilkosságot bûnszervezetben követték el, akkor akár 20 évet is kaphatnak a gyilkosok. "A büntetés ez esetben 20 év vagy a minõsített esetnél életfogytig tartó szabadságvesztés" - tájékoztatott.
A jogásztól azt is megtudtuk: a büntetési tétel akkor is ugyanennyi, ha nem tudják bebizonyítani, hogy ki szúrt. "Ha bebizonyosodik, hogy mindhárman részt vettek az élet elleni támadásban, akkor társtettesként elkövetett emberölés lesz a vád, ami szintén 5-15 év. Ellenben, ha a másik két fél csak jelen volt, de nem vett részt a gyilkosságban, akkor bûnsegédként definiálják õket, amely a gyakorlat szerint kevesebb büntetést jelent" - véli.
A szándékos emberölés minõsített esetéért - például ha különös kegyetlenséggel vagy aljas indokból követték el - 10-15 évet vagy életfogytiglant kaphatnak a gyilkosok. A gondatlanságból elkövetett - vagyis nem szándékos - emberölés egytõl öt évig terjedõ szabadságvesztést von maga után.
A büntetõjogász szerint egyébként egy szívre irányuló szúrás esetében nehéz elképzelni, hogy halált okozó testi sértés legyen a vád, ahogy azt is, hogy gondatlan emberölés. "Inkább a szándékos emberölést valószínûsítem" - mondja a szakember.
STOP