Ilyen körülmények között egyesek azonnal megkongatták a vészharangot, utalva arra, hogy mindez a német társadalom jövõképességét veszélyezteti. A Die Welt pedig azonnal szociológusokat kérdezett arról, hogy miként lehet a házasság intézményét ismét megkedveltetni, illetve lehetõség szerint minél tartósabbá tenni. Különös tekintettel arra, hogy a felmérések szerint az elmúlt idõszakban jelentõsen megnõtt a több évtizedes együttélés után a válás mellett döntõk száma. És ebben nemcsak a szokásos harmadik személy játszik szerepet, hanem az egyetértés hiánya is.
A német konzervatív napilapnak nyilatkozó szakértõk annak a nézetnek adtak hangot, hogy a házasságot nem a hagyományokhoz való ragaszkodás, nem a fegyelem és nem is a megszokás tarthatja egyben. A jó és tartós házasság legfõbb stabilizáló tényezõi a jókedv, a szex és a tudatos törekvés arra, hogy az együttélés minél szebb és tartalmasabb legyen.
A szakemberek több olyan, évtizedek óta együtt élõ házas feleket idéztek, akik egyformán azt vallották, hogy a házasságban a legjobb a nevetés. A másik pedig a szex - nyilatkozta az egyik 60 év felé járó hölgy, aki szerint az esztendõk során oly sok mindent próbáltak ki az ágyban, amire a házasság elején még gondolni sem mertek. A legfontosabb pedig általánosságban a közös törekvés arra, hogy a kapcsolat még évtizedek után se monoton, hanem minél szebb legyen. Mindennek számos eszköze van, kezdve egymás segítésétõl a házi és a hivatali munkában egészen a szabadidõ értelmes eltöltéséig.
A szakértõk szerint ha mindez megvan, a tartós házasságot az óhatatlan viták és nézeteltérések sem veszélyeztetik. Különösen akkor nem, ha közös a törekvés azok megoldására, és mindenképp úgy, hogy a kölcsönös tisztelet ne szenvedjen csorbát.