2024.03.29. - Auguszta

Orgazmuslobbi: extázist minden nõnek!

Orgazmuslobbi: extázist minden nõnek!
A férfiak és a nõk gyönyörérzete és gyönyörélménye alapvetõen különbözik, és mivel a férfiak és a nõk teljesen külön bolygón élnek, ezért a közös és kölcsönös szexuális élmények révén elért extázis gyökeresen eltérõ természetérõl is érdemes eszmét cserélni. Hadd tudják a férfiak, mit éreznek a nõk, amikor nagyon jó nekik.

Nem, az orgazmus nem csak annyiból áll, hogy a kielégülõ nõ zihál, különös (vicces?) grimaszt produkál, valamint megizzad néhány másodperc, perc erejéig.
Már egy közepesen sikeres csúcsélmény is a teljes testfelületre hat, átjárja az ember izomzatát, átrendezi a testtapasztalatát, felfrissíti az érzékelést, stimulálja az agyat.

Az orgazmust átélõ nõ szó szerint újjászületik.

(Következésképpen, aki sokat és jól szexel, tovább él.) Az orgazmus a nõ teljes testképére kihat, akinek rendszeres és jó orgazmusa van, annak átrendezõdik a genitális izomzata. Minél többet „használják” a vaginát szakszerûen (akár szexre, akár már funkcióira, például szülésre), annál „sportosabb”, az „elhasznált” nõi nemi szervekrõl szóló kellemetlen, többnyire férfiak által megeresztett megjegyzések, nem többek, mint félremagyarázások, negatív mítoszok.

A szakszerûen vezetett szülések (a csak indokolt esetben végzett gátmetszések, a gátvédelemmel történõ vajúdás, a következetes rehabilitáció) nem ártanak, hanem használnak a nõi genitáliáknak. A terhesség alatti megnövekedett vérbõség érzékenyebbé, a szülés rugalmasabbá és ingerelhetõbbé teszi a szöveteket. A rendszeres orgazmusélmény pedig már a nõk járásán is meglátszik, egyszerûen azért, mert más minõségû az izomzatuk – állítják a Louvain-i Katolikus (!) Egyetem szakértõi.

Az orgazmus-készség majdnem mindenkiben adott, de az idõk folyamán fejleszthetõ. Egy szexuálisan mûvelt nõ idõzíteni tudja a gyönyör idejét, hosszát, gyakoriságát. Egyetlen szeretkezés alatt elérhetõ akár 5-6 (vagy ennél több) extatikus élmény is, és ezek mindegyike különbözõ mélységû és intenzitású tapasztalat. Egyén- és kultúrafüggõ, mert az orgazmus, bármilyen furcsa, jelentõs részben tanult, kulturális mintáktól is függ.

A katolicizmus fontos teret enged az orgazmus-kultúrának, annak ellenére, hogy ezt a vallást a közhiedelem szexualitás-ellenesként tartja számon. A katolicizmus (anti)szexuális forradalmát Szent Ágostonhoz szokták kötni, mint aki kanonizálta a szexuális tilalmakat. Holott Szent Ágoston nem tett mást, mint rendet vágott a korai kereszténység szexualitást érintõ tilalmai között, és bizonyos tilalmakat felszabadított.

Így õ volt az, aki a kontrollált (irányított!) szexualitást kívánatosnak és helyesnek minõsítette. Ádám és Éva szexualitása a bûnbeesés elõtt, állítja Ágoston, maga volt a tökéletes harmónia. Ami ezt a harmonikus egységet megbontotta, az nem a vágy, hanem a kellõképpen nem ellenõrzött vágy volt a filozófus szerint. (Mai szóhasználat szerint Szent Ágoston is úgy vélte, a jó szexet tanulni kell).

A katolikus titkok, tiltások és elfojtások több száz éves hagyományát most nem göngyölítjük fel, de jegyezzük meg, hogy ez az a hitrendszer, amelynek egyik központi eleme az extázis és átlényegülés. (Még akkor is, ha az extázis és átlényegülés nem mindig és nem explicit, érzéki úton elért öröm- és felszabadulás-érzet).

Továbbá: kevéssé köztudott, hogy a nõk alárendeltségét évszázadokon keresztül hirdetõ tanrendszer a nõi orgazmust elfogadottként és kívántként kezelte, ellentétben a férfiak maszturbálásával. A nõ – állítják katolikus egyházjogászok, morálfilozófusok – gyönyörhöz juttatható anélkül is, hogy utódnemzést célzó közösülésre kerülne sor. A férfiak vaginán kívüli magömlése azonban tiltólistára került.

A zsidó hagyományban egyenesen kötelezõ

A judaizmus nem csak elfogadhatónak tartja a nõi orgazmust, de kötelezõen elõ is írja azt. A zsidó törvények szerint a férfi biztosítani köteles feleségének az élelmet, ruhát és a rendszeres nemi életet. Ha bármelyikben hiányt szenved a nõ: joga van a váláshoz. Vitatott, hogy a rendszeres nemi élet mit jelent, két ellentmondásos Talmud-részlet is foglalkozik ezzel. Az egyik szerint két hétig köteles a nõ a szexmentes idõszakot elfogadni, a másik szerint a türelmi idõ egyetlen hét: ha ez alatt sincs része orgazmusban, úgy férjét büntetlenül elhagyhatja: a rabbinikus döntés ez utóbbit fogadta el érvényesnek.

Nem teljesen érzéketlen a zsidó jogrendszer a férfiak teljesítõképességével szemben: foglalkozáshoz kötik az orgazmus-kötelezvényt. Ezek szerint az anyagilag független férfinak mindennap gyönyörben kell részesítenie feleségét. Munkásoknak hetente kétszer örömet kell okozniuk feleségüknek. Öszvérhajcsároknak megengedett a hetente egyszeri extázis-szerzés.

Tevehajcsároknak (szegény, túlhajszoltaknak) harmincnaponként egyszer is elég, ha feleségüket a csúcsra juttatják. Tengerészeknek – mivelhogy õk távol vannak – hathavonta egyszer feleségük mellett a helyük. A katolikus és a zsidó hagyományok közötti egyik legszembetûnõbb különbség a „vasárnap soha” tiltása és a „szombaton mindig” kötelezvénye.

Az orgazmus mûveltség kérdése

A Biblia és a Talmud többször kitér arra, hogy a szexualitás, a nõ és férfi viszonya, az orgazmus lehetõsége és minõsége azon múlik, hogy a férfi képes-e „megismerni” a nõt. Ez a megismerés pedig spirituális, lelki és fizikai egymás felé fordulást is egyaránt jelent. Fokozatosságot, és – ahogy ezt a zsidó szabályok elõírják – az elõ- és utójáték fontosságát.

„Elõn”, „utón” és „játékon” pedig itt nem egyszerûen a konkrét aktus alatti felvezetõ és levezetõ ingerlést értjük, hanem a férfi és a nõ teljes közös életét. Amelyben minden, ha egyértelmû, ha nem: a szexrõl és az orgazmusról szól.