A férfiak többsége úgy véli, a szexuális együttlét egy A pontból B pontba történõ gátfutás, szakaszos célokkal és egy végsõ célszalaggal. Aki a nõjével jól együtt akar lenni, annak nincs más dolga, mint elsajátítani néhány technológiát, bebiflázni a nõi test földrajzát, majd a megfelelõ kütyük, információk birtokában, kellõ gyakorlás után abszolválni kell a feladatot.
A nõk többsége azonban mást vár a szextõl. Az orgazmus jó, és kell, de az igazán megrendítõ, elementáris felszabadulásnak nem sok köze van a férfiak által gyorstalpaló kiképzésen elsajátított technikáknak és technológiáknak. Az a bizonyos G-ponton (ha van egyáltalán) át megközelíthetõ B pont elõször is a nõ saját munkája, önismerete, énigenlése, másodszor a pasival közös együtt történése.
Az orgazmus nem végpont, hanem folyamat, ráadásul a nõi élet egészén át tartó tanulási folyamat, ha úgy tetszik: az egymásba érõ orgazmus-élmények és -emlékek erõsítik, vagy gyengítik egymást, sosem állnak csak úgy önmagukban, néhány másodperces, jobb esetben néhány perces tapasztalatként. Amit a nõ a férfitól technikai szinten (hogyan döntsön meg?) vár, az lehetõség arra, hogy a nõ tovább mélyítse önmagán folytatott tanulmányait.