2024.04.20. - Tivadar

Német fegyencek vitték színpadra Mozart Varázsfuvoláját

Német fegyencek vitték színpadra Mozart Varázsfuvoláját
Hosszú börtönbüntetésüket töltõ fegyencekbõl és diákokból álló különleges alkalmi színtársulat turnézott az elmúlt idõkben a Frankfurt környéki börtönökben, ahol Mozart Varázsfuvolájának egyedi feldolgozásával örvendeztették meg a szintén rabokból, illetve a börtön falain kívülrõl érkezettekbõl álló közönséget. A különleges feldolgozást ötször adták elõ, és a szervezõk azt szeretnék ha jövõre a börtönfalakon kívül, a nagyközönség elõtt is bemutatkozhatna a mûsor. A 116 éves téglaépület tornatermében felállított alkalmi színház nézõterét rabruhába öltözött helyi fegyencek és a börtön falain kívülrõl érkezett vendégek osztották meg egymással.
A börtönõrök vigyázó tekintetével kísért elõadást szigorú biztonsági ellenõrzések elõzték meg.

A különleges program a frankfurti színész-komikus, Maja Wolff és a zenész, Ulrike Pfeifer kezdeményezésére jött létre három évvel ezelõtt. A Varázsfuvola a harmadik darab, amelyet a duó azóta színpadra állított. Az idei év különleges volt, nõi és férfi rabok is szerepeltek a darabban, akik azonban nem próbálhattak együtt, így a szövegeket és a mozdulatokat is egymástól külön gyakorolták be és csupán az elõadás elõtti kosztümös fõpróbán találkoztak elõször. "Ez a kezdeményezés igazán nagy lehetõséget jelent a raboknak, mert együtt dolgozhatnak a diákokkal" - mondta Wolff.

A börtönfalak között felcsendülõ Varázsfuvola számos jól ismert, de legalább ugyanennyi modern elemmel lepte meg a közönséget. A Papageno szíve hölgyét alakító Papagena például egy rap számmal kápráztatta el a nézõket, a mogorva televíziós riporter, Klara Fall alakította a mesélõt, aki az Éj királynõjét kifaggatta a színpadon. A börtönéletre utaló szójátékokat és megjegyzéseket jóízû nevetéssel és tapssal jutalmazta a közönség.

Az opera jól ismert dallamait az élõ kórus és a Stomp, illetve a Blue Man Group együttesek dobtechnikáját idézõ ütõhangszerek játéka váltogatta, miközben a hallgatóság csak találgatni tudta, hogy ki a rab és ki a diák a színpadon állók közül. A közönség soraiban ülõ rabok hatalmas ovációval és szívbõl jövõ tapsviharral, illetve füttyszóval gratuláltak az amatõr színészeknek, akik közül sokan a színpadi fények kihunyása után maguk is visszatértek celláikba.