2024.03.28. - Gedeon, Johanna

Boldognak lenni: alapjog

Boldognak lenni: alapjog
Egy tervezett alkotmánymódosítás révén a brazilok alapjogává válhat a boldogság keresése.

Az errõl szóló passzust a szenátus valószínûleg hamarosan elfogadja; a törvénymódosítás az alsóházi jóváhagyás után léphet életbe.

A felszabadult, fergeteges hangulatú karneválokról, fesztiválokról és szambáról ismert Brazília másik oldalát a bûnözés sújtotta gettók, elmaradott közoktatási rendszer, silány minõségû út- és vasúthálózat jellemzi.
Bár az ország jó úton halad afelé, hogy a világ ötödik legnagyobb gazdaságává váljon, mire 2016-ban megrendezheti a nyári olimpiát, a társadalmi fejlõdés mindeközben jobbára elmaradt - magyarázta Mauro Motoryn, az alkotmánymódosítást támogató Boldogabban Mozgalom igazgatója.

Szerinte a boldogság kereséséhez avagy a boldogságra való törekvéshez való jog alkotmányos elismerése eszmecserét serkenthet a társadalmi alapjogok teljesülésérõl az országban, valamint afelé hathat, hogy megegyezés szülessen az ezt lehetõvé tevõ feltételek megteremtésérõl. A boldogság keresése más alapjogok, így például a tanuláshoz, az egészséghez, a táplálkozáshoz, a munkához, a lakhatáshoz, a pihenéshez és a biztonsághoz való jog mellé kerülne be az alkotmányos felsorolásba.

Cristovam Buarque szenátor, korábbi oktatási miniszter nézete szerint az új alapjog kimondása segíthet az egyszerû embereknek abban, hogy elszámoltathassák a kormányt, melyet régóta azzal vádolnak, hogy alapvetõ szolgáltatásokat nem biztosít a szegényeknek.

A módosításnak kritikusai is akadnak szép számmal. Cristiano Paixao alkotmányjogász, egyetemi professzor szerint a passzus beillesztése értelmetlen foltozgatás, amely "jogi folklórként" végzi majd. "Akkor lenne értelme, ha a demokrácia visszaállításának pillanatában, a közvetlen választások felé tartó úton volnánk... Most azonban egyszerûen semmi haszna nem lesz" - fejtette ki. Egy tavaly novemberi szenátusi meghallgatáson Daniel Seidel, az országos püspöki konferencia képviselõje marketingkampányhoz hasonlította az alkotmánymódosítást követelõk mozgalmát, amely nem ajánl valódi megoldásokat a társadalmi problémákra.

A boldogság kereséséhez való elidegeníthetetlen alapjog többek között a japán és a dél-koreai alkotmányban is szerepel, a brit kormány pedig nemrég részletezte azt a nagyszabású tervet, amelynek keretében kísérletet tesznek az állampolgárok általános jóllétének felmérésére. A Bangladestõl északra fekvõ kis ázsiai királyság, Bhután az 1970-es évek elején a világon elsõként vezette be a nemzeti összboldogság (gross national happiness) mérését. Ennél közel két évszázaddal korábban, az Egyesült Államok 1776-ban elfogadott függetlenségi nyilatkozata tett hitet az "élethez, a szabadsághoz és a boldogság kereséséhez" való alapjog mellett.