2024.03.28. - Gedeon, Johanna

Rendõrnõ szerepel a rockoperában

Rendõrnõ szerepel a rockoperában
(MTI-Press) - Kabán körzeti megbízott és rendõr-fõtörzsõrmester Kelemen Éva, A társulat címû televíziós vetélkedõ egyik nagy fölfedezettje. Az éneklés gyerekkorától - hite szerint - élete végéig elkíséri, s bár a színpadi sikerek csábítják, valódi hivatásának továbbra is a rend védelmét tekinti. Sarolt szerepérõl álmodozott Kelemen Éva, a tehetséges kabai rendõrnõ, ám végül az István, a király rockopera 25. jubileumi díszelõadásán Éder Enikõ temesvári színésznõre osztotta István anyjának szerepét Szikora János, a rendezõ. Éva egy úrhölgyet alakít a darabban.
- Kétezren indultak a szerepválogató mûsorban, ön eljutott a finisig. A nõi fõszerepek között talán a Sarolt-döntõt kísérte a legnagyobb érdeklõdés. Mindenki tudta, hogy rendõr létére ígéretes amatõr énekes, legnagyobb riválisa ellenben profi színész. A zsûri is elismerte, hogy jobb hangi kvalitásokkal rendelkezik. Ennyit nyomott a latban a színészi rutin?

- A versenyre amatõrök és profik is jelentkezhettek. Hétrõl-hétre készültünk különbözõ énekes produkciókkal. A koreográfia Novák Péter munkáját dicséri. Abban szabadon mozoghattunk, színészi képességeink a próbákon nem nyomtak latba, nem kaptunk külön instrukciókat, miképpen gesztikuláljunk, vagy a mimikával hogyan játsszunk. Énektanárunk mindig megelégedéssel nyugtázta, amit nyújtottam. Büszke vagyok, hogy noha semmilyen színészi elõképzettségem nincsen, az elsõ kettõben benne voltam a Saroltért folytatott harcban. A zsûri véleménye sem volt egyhangú, de a többség így döntött, és ezt tiszteletben tartom - összegzi véleményét a párharcról és a döntésrõl Kelemen Éva.

- Ön nem most alakítaotta volna elõször Sarolt szerepét, ahogy más kollégái közül is többen játszották már a megkapott vagy áhított figurákat.

- Így van. Kabán élek, 2002 óta játsszuk a Kabai Nyári Színházzal az István a királyt, amelyben Saroltot alakítom. Fantasztikus szabadtéri elõadás kerekedett ebbõl, közel kétszáz szereplõvel, lovakkal. Minden nyáron mûsorra tûzték, több ezer ember elõtt léptünk fel, Romániában is nem egyszer vendégszerepeltünk.

- Hírlik, hogy énekesi képességei már korán megmutatkoztak.

- Kiskoromtól kezdve énekelek. Általános iskolai énektanárnõm fedezett fel, az õ kórusában kezdtem. Aztán a debreceni Csokonai Színház mûvészei jártak Kabára, s foglalkoztak velünk, köztünk Vadász Dániellel, aki most a Budapesti Operettszínház tagja. Versenyekre, fellépésekre jártunk. Népdalversenyen is indultam, de ez nem volt jó választás, mert a népdal tönkreteszi a musicalénekes hangját, ugyanis teljesen máshol kell képezni a népdalokhoz a hangokat. A gimnázium mellett is folytattam a fellépések sorát, azonban nem mertem feltenni a szín pályára az életemet. Nem vált belõlem hivatásos mûvész, habár az éneklést sohasem hagytam abba. Azt nem lehet! Az a szívem csücske. Az egyik, a másik a rendõrség.

- Érdekes párosítás. A kollegák mi szólnak, hogy a kabai rendõrõrs körzeti megbízottja egy "dalos pacsirta"?

- Nagyon támogatnak. Úgy kerültem Kabára, hogy már tudták, hamarabb voltam énekes, mint rendõr. Eljönnek a fellépéseimre, szurkoltak végig a vetélkedõ alatt is. Nem cikiztek soha emiatt. Többet énekelnek õk szolgálatban, mint én, amikor szól a rádió. Rendõrbál volt május 20-án a Szépmûvészeti Múzeumban. Felkértek, hogy énekeljem el a himnuszt díszegyenruhában. Az országos rendõrfõkapitány és a budapesti rendõrfõkapitány is odajöttek és gratuláltak. Megdicsértek, hogy ez nagyon fantasztikus és büszkék rám - mosolyodik el a fiatal fõtörzsõrmester.

- Hogyan tovább?

- Engedélyezett távollétem június 20-áig szól. Azt, hogy mi lesz utána, még nem tudom. Az éneklést szeretném összeegyeztetni a munkámmal. Tíz éve dolgozom a rendõrségnél, utolsó éves vagyok a Rendõrtiszti Fõiskolán. Már csak az államvizsga hiányzik.

- Mit szól a népszerûséghez? Sokan dúdolják, hogy "rendõrnõ az álmom"?

- Ez a párom kiváltsága, de örülök, ha hallom, ahogy már a Társulat is elénekelte. Kabán és a környéken ismernek, mint rendõrt, mint énekest. Odajönnek, beszélgetnek. Újdonságként hatott, hogy Pesten vadidegenek gratulálnak, lefotóznak a metrón, idõs nénik susmorognak, hogy élõben jobban mutatok, mint a tévében. Eleinte tartottam attól, hogy negatív rendõrként jutok az emberek eszébe - ami a közhelyek miatt akár így is lehetne. Szerencsére csak szeretetet érzek.

- Sõt, láthatóan a rendõrség népszerûségét is növeli. Milyen rendõrnek tartja magát?

- Következetesnek. Ha keménynek kell lenni, kemény vagyok, ha humánusnak, akkor az vagyok. Körzeti megbízottként tartanom kell a kapcsolatot Kaba, Tetétlen és Sáp önkormányzataival, polgármestereivel és a szociális intézményekkel. Mindenkivel igyekszem megtalálni a megfelelõ hangot. Ha kimegyek egy helyszínre, nem számít, hogy ismerõsbe botlok-e, az adott történéseket kell analizálni, és aszerint dönteni. Az anyagi káros balesetek helyszínelése, a betörések, a családi verekedések, az élet elleni bûncselekmények komplex munkát adnak.

- Van emlékezetes esete?

- Történt egy kettõs emberölés Püspökladányban. Éppen szolgálatban voltam. Láttam, ahogy elviszik az elkövetõt, akivel éveken keresztül egymás mellett laktunk. Az áldozatok olyan helyzetben feküdtek, és annyi vér volt mindenütt, hogy nem láttam az arcukat. Órákkal késõbb tudtam meg, hogy egyikükkel együtt nõttem fel. Jó tanuló volt a srác, de az évek során lecsúszott. Tartottam attól, hogy majd ezzel az esettel álmodok. De szerencsére nem. Akkor lelkileg kiálltam a próbát - emlékezik Kelemen Éva.

- Rendõri tartása a szereposztó show-mûsorban is megmutatkozott. Emelt fõvel búcsúzott Sarolttól, de ha jól tudjuk, nem végleg.

- A budapesti elõadások után augusztusban Szegeden, novemberben Debrecenben játszunk. Úgy hírlik, ott a második szereposztás kerül sorra, s abban én alakítanám Saroltot.

Márián Dorina