A memoárkötet 1977-ben, már halála után megjelent, de a 27 félórás tekercsrõl senkinek sem volt tudomása, csak most botlott bele unokája, Matthew Prichard.
Az írónõ hangja több kulisszatitkot árult el munkájáról, mint amit az életrajz megszellõztetett - állította a TimesOnline hétfõi jelentése.
Christie a felvételek egyikén megemlítette, hogy az olvasók késõbb gyakran kérték, találkozzon a két figura, de õ úgy vélte, erre semmi szükség, és kijelentette: biztos vagyok benne, hogy egyáltalán nem szeretnének találkozni. Poirot végtelenül egoista, nem szerette volna, ha egy vénkisasszony megleckézteti vagy tanácsokat ad neki - magyarázta az 1960-as évek közepe táján készült felvételen.
Miss Marple-rõl azt is elárulta, hogy sok közös vonása volt a nagymamájával, aki általában mindig a legrosszabb dolgokat feltételezte, de sajnos szinte mindig igaza lett. Christie hangja csupán egy-két felvételen (köztük egy 1955-ös BBC interjún) maradt meg, már csak ezért is értékesek a most fellelt magnószalagok.
Életének homályban maradt részleteire azonban ezek a felvételek sem adtak választ - írta a honlap. Például arra sem, hogy vajon miért tûnt el többször is hosszabb-rövidebb idõre a világ szeme elõl.