"Megmondom õszintén, már hosszú-hosszú évek óta a fejemben motoszkál a gondolat: vajon milyen lennék anyának? Vajon az én kapcsolatom is olyan rossz lenne a gyerekemmel, mint az enyém a szüleimmel? Vajon hogy viszonyulnék az örökbe fogadott gyerekhez? Hiszen nemcsak neki, nekem is hozzá kéne szoknom a gondolathoz, hogy nem az én vérem, de innentõl fogva én tartozom iránta felelõsséggel."
"Értelmet nyerne az életem. Már most készülök testileg-lelkileg a kis jövevény fogadására, ezért már alig iszok alkoholt, próbálom a világnézetemet és a gondolkodásomat átformálni. A lakásról nem is beszélve. Nemrég még egy gyereküzletben is megfordultam, ábrándozva nézegettem a szebbnél szebb holmikat. Már bánom, hogy nem fogadtam el anno a Jóisten ajándékát, lehet, hogy emiatt kapom büntetésként a folyamatos pofonokat.