2024.03.29. - Auguszta

Majd eldöntik, hogy sztár leszel-e!

Majd eldöntik, hogy sztár leszel-e!
Ki a legbefolyásosabb a mûvészetek világában?

London - Damien Hirst brit kortárs képzõmûvész vállalata, a Science került idén a világ mûvészeti életét meghatározó száz legbefolyásosabb személy és vállalkozás rangsorának élére.
Kik döntik el, hogy kibõl lesz híres mûvész, és vajon mi az a mûalkotás, amit feltétlenül látnunk kell? Az elmúlt hét esztendõben az ArtReview brit mûvészeti folyóirat egy nemzetközi szakértõi bizottság segítségével évente összeállította százas listáját, hogy valamelyest átláthatóbbá tegye a mûvészeti életben kirajzolódó erõvonalakat.
A listára nem feltétlenül a pénzügyi sikereken keresztül vezet az út, a szakértõk a kreativitást, a hatást és a fogadtatást egyaránt figyelembe vették, amikor a mûvészek, gyûjtõk, mûkereskedõk, aukciósházak és kurátorok százas elitjét összeválogatták.

A 43 éves brit képzõmûvész, illetve vállalata nem elõször került a ranglista csúcsára, Hirst három éve mûvészként vívta ki magának az elsõ helyet.

Az idei sikert az elemzõk annak a példátlan húzásnak tudják be, amellyel szeptemberben kétnapos árverés keretében kétszáz friss alkotásán adott túl. Ezzel kilépett a megszokott galériás, ügynökös értékesítési rendbõl, s mint nyilatkozta, megspórolta a mûkereskedõk 50 százalékos részesedését is. Kockázatos lépés volt, amire még egyetlen jelentõs mûvész sem szánta rá magát korábban, de a milliárdos magánvagyonú Hirst ezúttal is óriási sikert aratott: 111 millió fontot (36 milliárd forint) kapott munkáiért a Sotheby's londoni aukcióján.

"Ebben az évben, ami új kortárs aukciós rekordokkal indult és globális pénzügyi válsággal zárult, Hirst mindenen túlszárnyalt és mindent elhomályosított" - értékelte az ArtReview.

A szerdán megjelenõ százas lista elsõ tíz helyezettje közé elõször került be nõ: Kathy Halbreich azzal tört be a férfidominanciájú kortárs mûvészeti elitbe, hogy õ lett a New York-i Modern Mûvészetek Múzeumának igazgatója.

A lista harmadik helye azonban még korántsem jelzi a nõk elõretörését a világ mûvészeti életében: a rangsorban szereplõ mintegy 30 mûvész közül mindössze három tartozik a gyengébb nembe.

A második helyet Larry Gagosian amerikai gyûjtõ és galériás szerezte meg, a negyedik Nicholas Serota, a brit Tate gyûjtemény igazgatója, az ötödik pedig Iwan Wirth svájci galériás lett.

Francois Pinault francia milliárdos, a Christie's tulajdonosa a tavalyi elsõrõl a nyolcadik helyre esett vissza, amit az ArtReview szerkesztõje azzal magyarázott, hogy "az utóbbi 12 hónapban Pinault egy kicsit csöndesebb volt", és a döntnökök a "mûvészeti életre gyakorolt hatást" is szigorúan beszámították.

A mûvészetek régi mecénásaiként számon tartott UBS és a Deutsche Bank 2008-ban kiestek a rostán, holott tavaly még a 62. és 63. sorszám jutott nekik.

A 63. helyet idén a Banksy mûvésznéven elhíresült brit graffitimûvész szerezte meg. Elõtte ebben a mûfajban még senkinek sem sikerült feljutnia a százak krémjébe.

Hirst egyébként arra is jó példa, hogyan képezi le a modern mûvészet a mindennapi életet. Akárcsak a bevásárlóközpontokat, a mûvészeti életet is a szuperbrandek uralják: Európát Hirst, Amerikát Jeff Koons (aki idén a 11.), Japánt pedig Takashi Murakami (a 28. helyezett) - fogalmazott kedden a brit The Daily Telegraph.

A listáról egyébként az is kiolvasható, hogy - akárcsak az egész luxusvonalon - erõteljes az orosz elõretörés. Roman Abramovics és barátnõje, Dása Zsukova, aki a közelmúltban nyitott kortárs galériát Moszkvában, az 54. helyre kapaszkodott fel a ranglétrán. Az ukrán Viktor Pincsuk acélmágnás, aki hazája velencei pavilonját szponzorálta a tavalyi Biennálén, a 67. helyet szerezte meg magának.