2024.03.29. - Auguszta

Ron Galella, a hollywoodi paparazzók úttörõje szerint a mai lesifotósok gagyik...

Ron Galella, a hollywoodi paparazzók úttörõje szerint a mai lesifotósok gagyik...
New York - A hollywoodi lesifotós Ron Galella - akinek hírnevéhez nagyban hozzájárult a Jacqueline Kennedy Onassisszal folytatott pereskedése és a Marlon Brandótól kapott óriási pofon is - nem szimpatizál azzal a gerillaharcra emlékeztetõ paparazzókultúrával, melynek õ maga volt az úttörõje.

Ron Galella, a 77 éves fotós elmondta, hogy nem szeretne a részese lenni egy olyan hírességvadász iparágnak, amelyben a hangsúly a botrányon van.
A most megjelenõ No Pictures címû könyvében, olyan hírességek bukkannak fel - és fejezik ki különbözõ módokon a fotós technikájával szembeni ellenérzésüket -, mint a középsõ ujját a lencse felé emelõ Mick Jagger, és az éppen Galella irányába köpõ Sean Penn. A fotós szerint azok az ünnepelt személyiségek, akik úgy viselkednek, mintha nem akarnák, hogy lencsevégre kapják õket, valójában álszentek, és titkon nagyon is vágynak a figyelemre.

A fotós üzletág igencsak megváltozott Galella fénykora óta. "Mikor én kezdtem a munkámat, akkor ez még négyszemközt zajló dolog volt. Én és Jackie. Én és Liz Taylor" - mondta a Reuters hírügynökségnek adott interjújában. "Szeretem a ragyogást. Romantikus alkat vagyok. A mai fényképészet a rossz dolgokra van kihegyezve, és szerintem ez negatív dolog" - mondta. Sosem ódzkodott, amikor paparazzóként emlegették, mely az olaszok moszkitóra használt kifejezésébõl ered. Mindig volt nála egy névjegykártya, melybõl kiderült, hogy õ "fényképész, paparazzó szemléletmóddal". Készített képeket a napfürdõzõ Greta Garbóról, és otthagyta öt fogát Marlon Brando 1973-as lefényképezése során, amely után csak sisakban merte lefotózni a színészt.

Az 1931-ben Bronxban született fotós még az 1950-es években kezdett fényképezni, mialatt a katonaságnál szolgált. Kezdetben csinos lányokat fotózott a tengerparton, majd rájött, hogy a nagy pénz a hírességek fényképeiben rejlik. Legvakmerõbb "mutatványai" egyértelmûen Jacqueline Kennedy-Onassis nevéhez fûzõdnek, aki Gallela "rögeszméjévé" vált. "Igaz, hogy már nem õ volt a first lady, de még mindig népszerû volt, és az emberek érdeklõdtek utána". Elõször 1967-ben, 4 évvel elsõ férje, John F. Kennedy meggyilkolása után kapta lencsevégre a New York-i Central Park közelében élõ Kennedy-Onassist. Egy 1972-es tárgyalás még azt is meghatározta, milyen közel mehet JFK özvegyének lakásához, személyéhez és gyermekeihez. Gallela szerint azonban ez a rendelkezés csak növelte hírnevét és fizetését.

Az évek során több száz fényképet készített az ex first ladyrõl. Volt mikor elbújt egy étterem ruhatárjában, hogy lencsevégre kapja az ebédelõ Jacqueline-t, máskor halásznak álcázva magát készített fényképeket a nyaraló családról. "Mikor felfedeztem, hogy hol él, az volt minden, amit tudnom kellett. Azután már csak várni kell a ház elõtt és követni amerre csak megy - vásárolni, balettozni. Ez volt tehát a kezdet" - mondta Galella. "A szabály az, hogy sosem mehetsz be a házukba, ha viszont valaki üvegfalak közt él, akkor más a helyzet".