Amikor a Führer éppen ott tartózkodott, a nőknek próbaevéshez kellett felsorakozniuk. "Az étel finom volt, nagyon finom. De nem tudtuk élvezni" - mondta Woelk.
Az 1944. július 20-i merényletkísérletet közvetlen közelről élte meg az asszony. A katonák egy filmvetítésre hívták a nőket a főhadiszállás közelében felállított sátorba. "A robbanás letolt minket a fapadokról. Valaki azt üvöltötte: 'Hitler meghalt!'". Ám a Führer csak könnyebb sérüléseket szenvedett.
A merénylet után a nácik szigorúbb biztonsági intézkedéseket vezettek be. "Úgy őriztek minket, mint az állatokat" - emlékezett vissza Woelk. Egyik éjszaka egy SS-tiszt egy létra segítségével mászott be a szobájába és megerőszakolta. Az asszony csendben tűrte az erőszakot, reggelre csak a létra maradt ott.
Két és fél évig tartott a kényszermunka, 1944-ben meg tudott szökni a "szolgálatból". A többi nőt agyonlőtték az előrenyomuló orosz katonák.
Woelk később Berlinben a Vörös Hadsereg fogságába esett, ahol két héten át brutális nemi erőszaknak volt kitéve, később emiatt nem is szülhetett gyereket. "Nem akartam tovább élni" - mondta a Der Spiegel német lapnak.
Az asszony most ugyanabban a házban él, ahol született, évtizedekig titkolta múltját, amíg a 95. születésnapja után megtörte a hallgatást.
"Egyszercsak azt gondoltam, végre ki kell engednem ezt magamból, talán azért, mert rémálmaim voltak" - mondta a dokumentumfilmben. "Felejteni akartam. De természetesen ezt nem lehet elfelejteni" - tette hozzá.