Kábszeresek mondják: 'Már a kõkori ember is drogozott'

Berlin - Egyetlen ok miatt adta fel az ember a vadászó-gyûjtögetõ életmódját: csak hogy sört készíthessen és mámorba igya magát - állította Josef Reichholf német evolúciókutató. Brit és amerikai régészek most találtak bizonyítékot arra, hogy a csendes-óceáni Carriacou szigetén a karibi kõkorban, röviddel Jézus születése elõtt már fogyasztottak drogot - derül ki a Die Welt német lap online kiadásából.

Olyan, kerámiából készült tálkákra és csövecskékre bukkantak, amelyek számukra egyértelmûen csak egy célt szolgálhattak: porított vagy füstölgõ kábítószerek belélegzését. A kutatók pontosan nem tudták mondani, de feltételezik, hogy a cohoba nevû, mimózák leveleibõl nyert anyagról van szó.

Már Kolumbusz is találkozott a karibi térségben cohobaélvezõkkel. Ilyen "evõeszközrõl" azonban nem számol be hajónaplójában. A lelet kora is új ismeretekkel szolgál. A drogfogyasztás - régészeti szemmel is - világszerte egyre korábban kezdõdik.

Kr. e. 6000 körül kezdték a Távol-Keleten a bételdiót rágcsálni, ugyanekkor a Földközi-tenger körül pedig az ópiumot termesztettek. Ott a marihuána és a tébolykeltõ mandragóra is megtermett. Az észak-amerikai indiánok egyetlen komolyabb szántóföldi növénye pedig a dohány volt.