2024.05.14. - Bonifác

A Twitter hasznos a vészhelyzetekben

Az online közösségi oldalak sok problémát megoldhatnak katasztrófahelyzetben, állítják amerikai kutatók egy közleményben, mely az International Journal of Emergency Management legutóbbi kiadásában kapott helyet.
Az online oldalak esetében egyre gyakrabban fordul elõ, hogy gyorsabban terjednek a természeti katasztrófák, balesetek, terrorcselekmények hírei, mint a hagyományos médiában. Pontos információt szolgáltatnak, közvetlen vagy közvetett kapcsolatot létesítenek az érintett emberek között.

Vajon a közösségi oldalak, mint pl. a Facebook, a MySpace, a Twitter és az ad hoc jellegû weblapok, melyek bizonyos eseményekre jönnek létre, tényleg hasznos eszközök, vagy egyszerûen csak meglovagolnak egy-egy érdeklõdési hullámot?

Connie White, a Jacksonville Állami Egyetem Vészhelyzeti Felkészülés Intézetének munkatársa kollégáival együtt úgy gondolja, hogy az online közösségi oldalak globális kapcsolatok létrejöttét teszik lehetõvé, melyek alapját adhatja a tagok közös szükséglete is. Megvizsgálták, hogy a közösségi oldalak paradigmája felhasználható e arra, hogy egyének és szervezetek hatékonyan együttmûködjenek a vészhelyzetek kezelésének minden szintjén: kárenyhítés, felkészülés, cselekvés és helyreállítás.

Már több tucatnyi csoport létezik

Már több tucat csoport jött létre a két legnépszerûbb közösségi oldalon, a Facebookon és a LinkedIn-en, melyek lehetõvé teszik, hogy a különbözõ segélyfelhívásokban résztvevõ emberek kapcsolatba léphessenek egymással, beszélgethessenek, megoszthassák egymással speciális ismereteiket. Egy online segélyhálózatnak lehetõvé kell tudni tenni a dokumentumok és digitális források megosztását, a tagok hatékony kommunikációját, a speciális szakértõk megtalálását, az eltûnt személyek felkutatását, a média képviselõinek tájékoztatását.

Az online segélyvonalak fejlesztõinek foglalkozniuk kell olyan problémákkal is, mint a technikai hibák veszélye, a hackerek, adathalászok, vírusok, használhatósági kérdések. A források megbízhatóságával már valószínûleg törõdnek, mivel az elmúlt egy-két évben már igen nagy pontossággal mûködtek együtt az emberek a krízisek idején.

Korlátozások

A csoport rámutatott, hogy a jelenlegi közösségi oldalak korlátozásokat tartalmaznak az elérhetõ együttmûködési eszközök tekintetében, melyeket újratervezhetnek sürgõsségi esetekre, különösen, mivel eredetileg társas kapcsolatokra hozták létre õket eredetileg. Rövid idõn belül még a legkifinomultabb rendszerek is túl egyszerûnek tûnnek majd, ahogy a felhasználói igények növekednek a különbözõ területeken. Végül megjelennek majd olyan rendszerek, melyek lehetõvé teszik a valódi együttmûködést és megvalósítják a teljes felhasználói kontrollt. A csapat azt javasolja, hogy a közösségi oldalak használatának fejlesztésekor elengedhetetlen alkalmazni egy vészhelyzettel foglalkozó személyzetet, létrehozni hálózatukat a szükségletek és azok betöltésének meghatározására.

Budapesten már bevált

Bár nem vészhelyzetrõl, "csupán" rendkívüli eseményrõl volt szó akkor, mikor nemrég a BKV sztrájkba lépett a fõvárosban, a Facebook és annak kreatív felhasználói köre mégis kiválóan vizsgázott: már az elsõ napokban elindult a rendhagyó telekocsi szolgáltatás, sok olyan embernek könnyítve meg a munkába eljutást, aki nem rendelkezett autóval. A kezdeményezés példaértékû volt, és még a legtöbb szakértõ számára is meglepetést jelentett, hogy milyen jó hatásfokkal mûködött.