Fogkefebajusz, postabélyeg, egyharmad. Az egyik legikonikusabb arcszőrzet, amelyről mindenkinek azonnal a véreskezű diktátor, Adolf Hitler jut eszébe, pedig nem a náci vezér forradalmasította a bajuszdivatot, viszont kétség kívül felelős a stílus elpusztításáért. Több eltérő legenda is körbe jár a Hitler-bajusz eredettörténetével kapcsolatban. Korabeli fotók tanúskodnak róla, hogy Hitler orra alatt többféle formájú morzsatelep tanyázott, mielőtt rátalált a tökéletes viseletre. 
Bridget Hitlernek, Hitler sógornőjének másképp dereng a történet, bár rossz nyelvek szerint ő is csak egy azok közül, aki Hitler bajszából akart hasznot húzni, memoárjában ugyanis magának tulajdonítja a bajusztörténelem nagy fordulópontját. Állítása szerint 1912-13 környékén Hitler az ő liverpooli otthonában telelt. Bridget állandóan vegzálta az ifjú Adolfot rendezetlen bajsza miatt, aki feladta a harcot és úgy döntött, hogy megrövidíti a rakoncátlan szálakat.
Moritz Frey teóriája a gázálarcos praktikumról felülírta a német bajuszkutatások korábbi eredményeit, miszerint Hitler csupán követte a divatot, nem teremtette azt. Ahogyan a Führer is, nagyjából a századfordulóig a legtöbben a kaiserbartot hordták II. Vilmos után szabadon. Ezután kezdett beszivárogni Amerikából a helyre kis fogkefebajusz, ahol az 1800-as évek végétől hódított a négyszögletes arcszőrzet. Tengerentúli helytartója Charlie Chaplin volt, aki egyébként ki is használta a bajuszrokonságot. 1940-ben elkészítette a Diktátor című filmet, melyben kiparodizálta a többmillió zsidó haláláért felelős vezért.
Akárhogyis, II. Vilmos arisztikratikus császári bajuszát letaszította a trónról a szolid egyharmad. A német diktátor egészen a II. világháború végéig diktálta a divatot. A csúcson a két világháború között járt, mely nagyban köszönhető volt a német autóversenyzőnek, Hans Koeppennek is, aki elterjesztette a fogkefebajuszt a német sportemberek között, a második világháború után pedig értelemszerűen Hitlerrel együtt letűnt bajszának csillaga is.
Forrás: Index