Rekordot döntött a tekintélyes londoni The Times, amelynek 70 000. kiadása jelent meg. Az angol ajkú országok egyikében sem érte még el országos terjesztésû napilap ezt a megjelenési számot. A lap 1785 óta létezik folyamatosan, bár munkajogi viták miatt megjelenése 1978-1979-ben csaknem egy évig szünetelt. Az újság az elsõ idõkben még The Daily Universal Register címen jelent meg, de már 1788-ban felvette a ma is viselt The Times címet. Az évszázadok során a címen kívül a külalak és a tartalom is hatalmasat változott. A tízezredik kiadás, amely 1816. november 23-án jelent még, még alig négy újságoldalból állt, és ebbõl is kettõt hirdetések foglaltak el. A hatvanezredik The Times, amely 1977. május 11-én került ki a nyomdákból, már 36 oldalon közölte a híreket - és a reklámokat.
A 70 ezredik a hétköznapokon szokásos 76 oldalon jelent meg, de a hétvégi kiadások - a szombati The Times és a vasárnapi testvérlap, a The Sunday Times - terjedelme a számtalan színes melléklettel együtt elérheti 3-400 oldalt is.
A méret ugyanakkor csaknem hat éve "bulváros". A lap 2004 novembere óta már nem az ablaknyi szélességûre nyitható "broadsheet" formátumban jelenik meg, hanem a kisebb alakú bulvárlapokra jellemzõ "tabloid" méretben.
A The Times, amely jelenleg Rupert Murdoch sajtó- és médiabirodalmának része, mindazonáltal kínosan óvakodik attól, hogy e formátumát hivatalosan is tabloidnak minõsítse; ezt meghagyta az ugyanazon cégcsoporthoz tartozó testvérlapjának, a híres-hírhedt, rettegett és ízig-vérig bulvár The Sunnak. A mini-Times hivatalos méretmegjelölése a "compact".
A The Times - mérettõl függetlenül - ugyanúgy küszködik az internet támasztotta versennyel, mint a többi hagyományos nagynevû nyomtatott sajtóorgánum. A Times Online éveken át elérhetõ volt térítésmentesen, ám Murdoch jó ideje ismert volt arról, hogy enyhén szólva nemigen híve a minõségi újságírás ingyenességének.
A lap 2010 június végén bátor - egyes elemzõk szerint vakmerõ - lépésre szánta el magát: fizetõssé tette internetes változatát is. Jelenleg a hétköznapi nyomtatott kiadással azonos, napi egyfontos áron lehet hozzáférni eseti fizetés esetén az online tartalomhoz, ám a kiadó igencsak jutányos kedvezménnyel igyekszik a hosszú távú elõfizetés felé terelni az internetes olvasókat: aki egy teljes heti internetes Timesra fizet elõ, az mindössze két fontért hozzájut a The Times és a The Sunday Times online változatához is.
A kezdeményezés várható sikerérõl erõsen megoszlanak a vélemények. Egyes szakértõk azt jósolják, hogy senki nem fog fizetni, amikor más internetes forrásokból ingyen ömlik az információ, a cég azonban abban bízik, hogy a szerény elõfizetési díjért olyan minõségi pluszt tud nyújtani, ami elõbb-utóbb meggyõzi az olvasót.