Évezredes múltja van, mégis a legfrissebb trend a férfiakon a tetoválás. Pontosabban: a nyugati civilizációban valószínûleg soha nem volt még ennyire elfogadott a tetkó, mint napjainkban.
Ez is, akárcsak más testi ékességek, mindent elmond viselõjének testérõl. És a lelkérõl is.
Néhány éve a tetovált test „jobb körökben” még tabunak számított. Csak a nagyon bevállalós fickók engedhették meg maguknak, és csak akkor, ha nem töltöttek be társadalmilag fontos pozíciót.
Mirõl szól a tetkó?
Útmutatót ad ahhoz, mit is nézzünk a viselõjén, illetve ahhoz, mit akar megmutatni magából. Milyennek akar látszani. Függetlenül attól, hogy a tetoválás mit ábrázol, mindig kiemelt testrészre kerül. Minél több felületet borít a rajz, annál bensõségesebb a viszonya a testfestettnek saját testéhez. A tetõtõl talpig rajzolt ember – ilyen is van – az igazi testember, aki külsõ és belsõ energiáit bõrfelületére, izmaira összpontosítja.
Szerepelhet tetkó a karizmokon, ez az igazi „karizma”, az erõ és a férfiasság jele. Ez a leghagyományosabb felület, és elkészítése is a legkevésbé fájdalmas. A macsóság csak úgy fokozható, ha az ábra a mellizmokon, kevésbé látható helyen jelenik meg, ez az üzenet azonban már kevésbé feltûnõ és kihívó. A mellrajz inkább önmegerõsítés, mint a karrajz, amely direkt felhívás keringõre.
A lapockára, hátra tetovált rajzok olyan funkciót töltenek be, mint amilyen szerepe a külsõ védelemnek van. Ezek az ábrák akkor is „fedezik” viselõjét, ha az éppen nem látja, hogy ki nézi, hogy testével kinek üzen.
Ugyancsak az „izom” illetve az „erõ” csoportjába tartoznak a lábikrára felvitt tetoválások, ezek – csakúgy mint a felsõ karra felvitt rajzok - a testfunkciókra irányítják a figyelmet, ezek azonban a gyorsaság, az ügyesség üzenetei.
Külön csoportba tartoznak a „szex-rajzok”, bár minden tetoválás a férfiasság megerõsítését, hangsúlyozását szolgálja, a nyakra, farpofákra, ágyékra rajzolt ábrák egyértelmû szexuális üzenetek.
