London - Évszázadok legnagyobb hamisításait gyûjtötte össze a New Scientist címû folyóirat. A legrégibb 1725-bõl származik.
Johann Bering német fizikus talált akkor egy sor hihetetlen fosszíliát, amelyekrõl nagysikerû tudományos könyvet írt. Aztán kiderült, hogy kollégái tréfálták meg, õk készítették kõbõl a kis, "õsréginek" beállított rovarokat, virágokat, leveleket, gyíkokat.
Nem hamisító, hanem inkább tréfamester volt Cohausen német fizikus-orvos, aki a XVIII. században írt egy Hermippus redivivus címû kézikönyvet, amelyben felfedte a halhatatlanság elérésének titkát: a recept egyszerû volt, csak be kellett lélegezni hozzá egy üvegbe összegyûjtött szûzleányi leheletet. A szerzõ a kézirat utolsó lapjain azonban bevallotta, hogy tréfált.
A XX. század tréfája a spagettifa. 1957-ben a BBC Panorama címû mûsorában közölte egy svájci család képét, amint éppen friss tésztát szednek egy növényrõl. Áprilisi tréfa volt, de a New York Scientist be akarta venni a "tréfás tudomány hét csodája" közé.
Federico Di Trocchio, a római La Sapienza egyetem történelemtudományi professzora a mai hamisításokkal kapcsolatban úgy vélekedett a Corriere della Sera címû napilapnak, hogy azok gazdaságilag jelentõsebbek, ugyanakkor akadályozzák a tudomány fejlõdését. "A helyzet más, mint a múltban, az 1970-es évektõl kezdve jelentõsen megnõtt a kutatók száma, élesedik a verseny, a pénz meg mindig ugyanannyi. Ezért kezdtek nagy mértékben csalni a kutatásokkal" - magyarázta.