Los Angeles - Úgy tûnik, hogy csak a híres rock-sztárok tehetik meg, hogy feldúlják, összetörik hotelszobájukat és az igazgatók csak elvétve fizettetik meg a kárt. Az ok egyszerû: így bekerülhetnek a mûfaj történetébe.
Sok helyütt rettegték az 1970-es években a Led Zeppelin dúlásait. Egyik amerikai turnéjukon egy szállodai fõlondiner megirigyelte büntetlen vandalizmusukat, mire Peter Grant menedzser azt javasolta az alkalmazottnak:
Hírhedt pusztító volt Keith Moon, a The Who dobosa, aki egy alkalommal egy külön a számára megrendelt vízágyat szúrt ki, elárasztva ezzel az egész szállodát. Az egyik leghíresebb eset Keith Richards nevéhez fûzõdik: a Los Angeles-i Hyatt West Hollywood egyik tizedik emeleti szobájának ablakából hajított ki egy televíziót. Ezt a közelmúltban bemutatott, Martin Scorsese rendezte dokumentumfilmben is felidézték. Az esetet azóta is emlegetik a szállodában, és mostanában, biztos, ami biztos, a szobákba hatalmas plazmatévéket állítottak, amelyeket kissé bajos elmozdítani.
Billy Idolt sem felejtik el a bangkoki Mandarin Hotelben. 1989-ben innen kergették ki, azután, hogy a lakosztályában rendezett partyn olyan rossz szagú és irritáló folyadékkal mocskolta be a tapétát, hogy a lakrészt ki kellett üríteni.
Napjaink sztárjai sem maradnak el a törés-zúzásban a régi nagyoktól: a múlt év augusztusában Amy Whinehouse és férje adott munkát a londoni Sanderson Hotel személyzetének: verekedésük során tíz berendezési tárgyat törtek ripityára, és vérnyomokat hagytak a falakon - írta a La Repubblica címû olasz napilap.
A rock-sztárok vandalizmusának már "tudományos neve" is van, az "úti láz" (road fever). Pszichológusok szerint a hosszan turnézó muzsikusok tele vannak stresszel amiatt, hogy minden este csúcsformát vár tõlük a közönség, ráadásul hiányzik nekik az otthon melege, nyugalma, és vannak, akik így vezetik fel felgyülemlett negatív energiáikat.