Az orvos, aki feltalálta a gépfegyvert - 190 éve született Richard Gatling

"Ha fel tudok találni egy olyan lõfegyvert, amely gyorsasága révén egy embert is képessé tenne arra, hogy száz helyett álljon helyt, nem lenne szükség ekkora hadseregekre, s jelentõsen csökkenne a csatáknak és járványoknak kitett emberek száma" - írta az amerikai Richard Jordan Gatling, az elsõ mûködõképes gépfegyver feltalálója, aki százkilencven éve, 1818. szeptember 12-én született.

Számítása nem igazán vált valóra... Richard Jordan Gatling sikeresen odasegítette az emberiséget néhány (ezer-százezer) vétfürdõvel teli, háborús csatához... Az élet iskolájában edzõdött, volt halász, törvényszéki írnok, tanító és boltos. Huszonegy évesen gõzhajópropellert konstruált, de nagy csalódására hasonló találmányt már õelõtte szabadalmaztatott a svéd John Ericsson. Ezután az ültetvényes apja által konstruált gyapjúszedõ gépet alakította úgy át, hogy az gabona betakarítására is alkalmassá vált. Egy himlõjárványt követõen érdeklõdése váratlanul a gyógyítás felé fordult, és orvosi diplomát szerzett. Az amerikai polgárháború kitörése után egy új fegyveren kezdett dolgozni, mert komolyan hitte: a szörnyû emberveszteségek lehetõsége miatt azt soha nem használnák, és megszûnnének a háborúk.

Gatling hat, külön zárral és elsütõ szerkezettel ellátott fegyvercsövet szerelt egy kézzel meghajtott tengelyre. A forgás során a lõszer a fegyver tetején elhelyezett tárból, felülrõl esett a csõbe, a kellõ helyzetbe érve a csõ elsült, majd tovább forogva kivetette a hüvelyt és a folyamat újra kezdõdött. A megoldás újszerûsége nem a forgó mechanizmus volt (ezen alapult a Colt-féle revolver is), sem a tûzgyorsaságot növelõ és a túlhevülést megelõzõ több fegyvercsõ, hanem a gravitációt kihasználó lõszeradagolás. A biztonságos fegyver az el nem sült töltényt is kivetette, s teljesen gyakorlatlan személyzet is kezelhette.

A faállványra szerelt, ló vontatta Gatling-puska 200 lövés/perc elméleti tûzerõvel rendelkezett, ezt idõvel 1200 lövés/percre tornázták fel. A katonai bürokrácia ennél lényegesebben lassabb volt, a fegyverbõl nem is rendeltek a polgárháború alatt, csak 1866-ban állították rendszerbe.

A Gatling-fegyvert a XIX. század végén kiszorította a használatból a teljesen automata, egycsöves Maxim-géppuska. A tetszhalálból a második világháború után támadt fel, amikor az amerikai légierõ az addiginál gyorsabb és megbízhatóbb gépfegyverekre tartott igényt. A megoldás a Gatling-fegyver modern változata lett, amely hidraulikus vagy elektromos motor által meghajtva percenként 6-8000 lövés leadására képes, ráadásul hat csöve lévén a hagyományos gépfegyvernél hatszor nagyobb az élettartama. (Megjegyzendõ, hogy a hollywoodi filmekben látottakkal ellentétben még "mini" változatai sem alkalmas kézifegyvernek, hiszen csak üres tömegük fél mázsa, és akkor még nem beszéltünk a tüzelés közbeni visszarúgásáról.)
Gatling békésebb találmányokkal is gazdagította az emberiséget: tökéletesítette az illemhelyet, a bicikliket, gyapjútisztító gõzgépet épített és kísérletezett a traktor elõdjével. 1891-ben õ lett az amerikai feltalálók szövetségének elsõ elnöke. A vagyonát rossz befektetései miatt többször elvesztõ, majd újra meggazdagodó feltaláló 1903-ban halt meg, viszonylag tehetõs emberként.